Bicegős Canon EOS 6D Mark II teszt

2017. július 26. szerda – 16:55

Nem sok olyan fényképezőgép van, amit annyit vártak, mint a Canon EOS 6D Mark II-t. Legalábbis hazánkban.


A tavaly megjelent EOS 5D Mark IV vélhetőleg sokkal nagyobb horderejű, mint az idei 6D Mark II, idehaza azonban többen izgultak a 6D utódért, mint az 5D Mark IV-ért. Hogy miért? Egyszerű az ok: mi magyarok átlagban nem vagyunk annyira tehetősek, hogy bevásároljuk magunkat a profi full-frame szegmensbe.

A jobban kereső nyugaton persze ez nem probléma, ott nem sokat teketóriáznak rajta, hogy milyen gépet vegyen magának a lelkes amatőr, nyilván a csúcsot fogja megvenni. Aztán rosszabb esetben élete végéig automatikus módban kattogtat majd. De ez legyen az ő baja.

A mi problémánk ezzel szemben az ár. Pontosabban nem az árral van baj, hanem a bukszánkkal.

A 2012 szeptemberében megjelent EOS 6D volt akkora mérföldkő, mint 2003-ban az EOS 300D. Mindkettő a tömegekhez igyekezett eljuttatni a maga idejében fejlett technikát.

A full-frame szenzoros fényképezőgépek a 6D megjelenéséig tényleg horror áron voltak csak elérhetők, ami azt jelenti, hogy nagyjából az egy millió Ft-ot verdeste egy full-frame gép ára (a Nikonnál is hasonlóképpen történt). Az akkor belépőszintűnek titulált 6D azonban megfelezte az árat, így sokkal inkább elérhető volt az amatőrök számára. Nem is csoda, hogy annyira népszerű lett.

Az első fecskének azonban megvannak a maga problémái, így a 6D-ről is gyorsan kiderült, hogy sok áldozatot, vagy inkább kompromisszumot kell hozni a jóval kedvezőbb árért cserébe, ami persze egy valódi amatőr fotósnak kevésbé aggasztó, de ha valaki profiként kényszerül az olcsóbb 6D-vel dolgozni, akkor ott már előfordulhatnak bosszantó korlátozások, képességbeli hiányosságok.

Emiatt aztán nem csoda, hogy sokan várták a 6D Mark II megjelenését.

A komolyabb pletykálódás már 2015-ben elkezdődött, amiről azt gondoltuk, hogy nagyon pontatlan és csak álmodozás az akkori néhány adat, de most már tudjuk, hogy meglepően pontos volt az első találgatás.

Sokat vártunk hát az EOS 6D Mark II-re, de a Canon végül idén nyáron bejelentette a várva várt masinát, sokak csalódására és sokak örömére.

Csalódhattak azok, akik komolyabb videóképességben reménykedtek és azok is, akik hittek a dupla kártyafoglalatról szóló pletykának. Akik viszont kicsit pesszimistábbak voltak és csak a visszafogott előrelépésben hittek, azoknak igen pozitív volt a 6D Mark II bejelentése, hiszen jó pár ponton előnyére változott az új váz.

A 6D Mark II-t elsőként a bejelentés előtt vehettem kézbe, persze akkor még memóriakártyát nem lehetett használni, valóban csak vaktában lehetett lövöldözni. Az akkori benyomások nagyon pozitívak voltak.

Aztán két hete jött a lehetőség: egy végleges modellt próbálhatok ki.
Igen ám, de sajnos pár héttel előtte sikerült úgy lépnem egy tökéletesnek éppen nem mondható módon lerakott térkőre, hogy a vállamon lévő Fuji GFX rendszer és saját testsúlyom teljes egészében a kifelé bicsakló bokámra nehezedett.
Még szerencse, hogy épp fotózni voltam és nálam volt az állvány is, mert így legalább az autóig el tudtam bicegni, hogy elvigyenek a sürgősségire. Mentőt inkább nem kértünk, hagyjuk őket a fontosabb esetekre.

A végeredmény: hosszú időre fekvő pozíció és kötelező pihenés.
Mindez tartott három napig, mert pénteken esküvőre kellett mennünk, szombaton pedig megcsináltuk a kreatív részét is. Mindezt természetesen két mankóval 😛 Egy élmény volt, de legalább kiderült, hogy a lányom milyen tehetséges a fotózásban, ugyanis ő is jött 🙂

Pár nappal ezelőtt aztán ismét jött a lehetőség a 6D Mark II tesztelésére, amelyet most már természetesen nem akartam tovább halogatni. Bár kicsit bicegősen járok, de már csak egy mankó kell, ez is valami. Igaz, azt ígértem a Pixinfo olvasóknak, hogy eldobom a mankót, nagyon még nem akarnám terhelni.

Az eddigi tapasztalatok alapján is azt mondom, hogy remek haladó amatőr gép, de még akár profiknak is jó lehet, de azért akadnak komprimisszumok. A képességeivel semmi baj sincsen, okos masina, csak néhány ponton érezni, hogy direkt butább, mint lehetne (pl. még mindig csak USB 2.0-ás csatlakozó, egy kártyafoglalat, az is csak UHS-I-es, Wi-Fi-n csak szüttyögős képáttöltés okostelóra, FTP-re nem lehet, stb.). A képminősége 1:1 nézetben első körben nem kecsegtetett túl jóval, de aztán kiderült, hogy csak túl sokat várunk tőle. Nyilvánvaló, hogy egy 690 ezer Ft-os váz nem tudhatja azt, amit a csúcskategóriás 1,2 milliós 5D Mark IV. Ez pedig az új szenzor tekintetében bizony tetten érhető, hiszen képzaja nagyjából 1 Fé-kel nagyobb, mint az 5D Mark IV-é. Viszont kb. egybe esik az 5D Mark III-éval.
Erről már vannak tesztfotóink is, amelyek megtekinthetők itt: Canon EOS 6D Mark II tesztképek

Azóta készültek további képek és azt kell mondjam, hogy a japán gyártó által kiszemelt célközönségnek, tudniillik a haladó amatőr fotósoknak igazán remek gép lesz ez. Gyors és precíz fókuszrendszer, mindegyik keresztszenzorral (néhány régebbi objektívnél nem mindegyik működik keresztszenzorosként, illetve nem mindegyik használható),. Igaz, nem a 6D-vel vetettem össze, hanem a 60D-vel, de a címlapkép fotózásánál a 60D határozottan kínlódott az ellenfényben a 85/1,8-cal, kvázi alig talált fókuszt, ugyanezt megpróbáltam a 6D Mark II-vel (természetesen a téma ekkor a 60D volt) és láss csodát, elsőre fókuszált a 6D II és utána többször próbálva mindig gond nélkül élességet talált.

A pozitívumok tárházát bővíti a gyors sorozat, a jó szolgáltatások (testre szabható AF, 6 oldalas saját menü, programozható gombok, time-lapse készítés), az érintőképernyő, a Bluetooth-on aktiválható Wi-Fi, a gyors élességállítás LiveView módban. Talán a Full HD videózás az, ami egy kicsit kevésnek tűnhet, no nem azért, mert ma már mindenki 4k-ban tolja és ott a szobákban a 60″-os Ultra HD tévé, hanem mert egy 4k felbontású 30 kép/mp-es videóból könnyen “lophatnánk” ki 8 Mpixeles képet, ami A/4 méretű pírképekhez is jó volna.. (lásd Panasonic 4k Photo mód). De úgy tűnik erre még várni kell, ahogy várni kell még a részletes cikkre is, kb. egy hetet.


Szólj hozzá!

Csak a kulturált, emberi hangnemű hozzászólások kerülnek publikus nyilvánosságra. A gyalázkodó, bunkó hozzászólások mennek a kukába.