Talán azt gondolhatnánk, hogy elég csak ezen a napon az otthont adó bolygónkra gondolni…
De ez így kevés lesz!
Ezen a napon azt kell átgondolnod, hogy mit tettél az elmúlt évben azért, hogy a klímaváltozás visszafordítható legyen!
Biztos vagyok benne, hogy még a legeldugottabb falvakban is találnánk olyan embereket, akik hallottak már a klímaváltozásról, bár arról már nem vagyok meggyőződve, hogy azt is tudják, hogy ez pontosan mit eredményez hosszútávon, arra meg mérget vennék, hogy a nagy többségnek lövése sincs, hogy mit is tehetne saját maga annak érdekében, hogy kicsit visszaszorítsa a saját háza tája szén-dioxid kibocsátását.
Pedig a dolog egyszerűbb, mint gondolnánk.
Egy dolgot azonban meg kell értsünk: semmi sincs ingyen, mindennek meg kell fizetni az árát. Ha nem is azonnal, de később mindenképpen.
Természetes, hogy a legegyszerűbb dolog, amit mindenki megtehet, hogy megpróbál környezettudatosan élni. Ahol nem szükséges, lekapcsolja a lámpát, ha kell, visszább vesz a fagyasztó hőmérsékletéből (magának az élelmiszernek nem kell -20 fok, elég a -16 fok is, persze kisebb védelem marad egy esetleges hosszú áramszünet idején), vagy éppen a fűtést veszi egy-két fokkal lentebb.
Ha még nincs LED-es fényforrásod azokban a helyiségekben, ahol sokat használod a világítást, irány a bolt (azért ne a leggagyibbat vásárold meg, mert azok hajlamosak alacsonyabb frekvencián PWM-ezni, ami vibráló fényt eredményez)!
Az sem mellékes, hogy azok az élelmiszerek, amiket vásárolsz, azok honnan származnak. Mi amikor csak lehet a helyi piacon vásárolunk, s noha ez sem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy kereskedő a fővárosi nagybani piacról szállítja a terményt helybe, kis odafigyeléssel és beszélgetéssel azért már ki lehet puhatolni, hogy ki mit termel meg saját maga, illetve ki a kofa (őstermelő) és ki a kereskedő.
A nagyáruházakban ugyanígy megtudható, hogy egy termék honnan való. Pl. egy tálcás sütemény, egy üveg bor, vagy épp egy doboz sör. Nyilván nem kell megtagadnunk magunktól teljesen minden külföldi terméket és adott esetben egy chilei bor izgalmasabb lehet, mint egy szekszárdi, vagy villányi (bár jobb semmiképpen sem 😉 ), azért ha nem muszáj, ne ezt válasszuk!
Söröknél viszont az is előfordul, hogy az eredendően külföldi márka (pl. Carlsberg) nem a honországból érkezik, hanem itthon gyártják a megfelelő licensz és recept alapján.
Ezek apróságok, amiket viszonylag könnyű betartani.
Ha komolyabb mértékben szeretnénk közvetetten csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor jelentősebb mértékben csökkentenünk kell a marhahús, valamint a marhahúsból készült termékek fogyasztását (egyes vélemények szerint a tejét is, bár az én véleményem az, hogy nem a tejéért tartott marhák a legnagyobb ellenségei a légkörnek, hanem a vágómarhák, amik a több ezer tonnányi hamburgerhúsba kerülnek).
De miért is probléma a marhahús?
Talán nem tudod, de a marhák (és egyébként más növényfogyasztó kérődzők) az emésztésük során rengeteg metánt hoznak létre, amely sajnos 23× (huszonháromszor!) erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Azaz egy kg metán megfelel 23 kg CO2-nek az üvegházhatás tekintetében. Egy tehén egy nap kb. 200 liternyi metántermelést jelent, aminek persze kicsi a tömege, de a 23×-os szorzó miatt sajnos nem elhanyagolható. Számoljunk egy kicsit: a metán sűrűsége normál nyomáson 0,657 kg/m³, a 200 liternyi metán így 0,2×0,657=0,13 kg-ot jelent. A huszonháromszoros szorzóval számolva ennek üvegházhatása megfelel 3 kg CO2-ének. Tehenenként és naponta! Ha globálisan csökken az igény a marhahús iránt, az globálisan csökkenti majd a vágómarhatartás volumenét, amely hosszú távon jelentősen csökkenti majd a metánkibocsátást.
Ha még inkább szeretnél környezettudatos életmódot folytatni, akkor gyökeresen kell megváltoztatnod az utazási szokásaid, már persze feltéve, ha belsőégésű motoros autót használsz napi vagy heti rendszerességgel. A legtöbb esetben a gépjárművel való közlekedés kiváltható tömegközlekedéssel. Ja hogy kényelmetlen, időhöz vagy kötve és még lehet, hogy drágább is? Emlékezz vissza, mivel kezdtem! Mindennek ára van! Annak is, hogy a gyermeked, unokád egy élhető bolygón éljen és ne egy havi rendszerességgel környezeti katasztrófákkal sújtott sárgolyón!
Én a magam részéről a (villany)vonattal való közlekedést pártolom, oké, benne van, hogy nem naponta kell BP-re járnom, de ha mostantól csak hetente egy nap jársz tömegközlekedéssel dolgozni a heti öt nap autózás helyett, máris 20%-kal csökkentetted a közlekedésből származó CO2 kibocsátásod!
És akkor a könnyebben kiváltható rövid utakról nem is beszéltünk, mint pl. a boltba, üzletbe járás.
Ez simán megoldható bringával is, mi rengeteget járunk biciklivel a nem túl távoli boltokba, hátra szépen fel lehet rakni egy-egy kosarat, amiben az átlagos bevásárlás gond nélkül hazaszállítható. Hogy ez a táv nem számít egy belsőégésű motoros autónál? Gondolj arra, hogy a hideg motor bocsátja ki a legtöbb károsanyagot és a fogyasztásuk is városban a legmagasabb!
Azt nem kérhetem és nyilván nem is kérem, hogy kevesebbet utazz repülővel, ne nyaralj túl messze az otthonodtól, stb.stb., ezek már a sokak által sötétzöldként titulált gondolatok. Valószínűleg tényleg csak azoknak jut eszébe ilyen, akik valamiért mélyebbre látnak a dolgok mögé, mint egy átlag állampolgár. De már akkor is sokat teszel a környezetedért, a Földért, ha csak picit próbálsz változtatni az életmódodon és válsz kicsit környezettudatossabbá. Meglátod, milyen jó érzés lesz!
És hogy ne csak papoljak, nézzük meg, hogyan változott a mi CO2 kibocsátásunk 2020. október 1-től 2021. április 22-ig tartó fűtési idényéhez képest az elmúlt szezonban 2021. október 1-től 2022. április 22-ig (hogy miért éppen október 1-től, annak technikai okai vannak, jövőre már a teljes évvel is tudok számolni).
A számításokhoz az alábbi CO2 kibocsátás szorzókat használjuk:
1 m3földgáz elégetése: 1,7 kg CO2 kibocsátással jár
1 kWh áram felhasználása: átlagosan 0,3 kg CO2 kibocsátással jár
100 km autózás átlagos belsőégésű motoros autóval vegyes használatban: 12 kg CO2 kibocsátással jár
2020. október 1. – 2022. április 22:
gázfogyasztásunk:
621 m3 -> 1060 kg CO2
áramfogyasztásunk:
930 kWh -> 280 kg CO2
autózás belsőégésűvel:
250 km -> 30 kg CO2
Összesen (közvetett CO2 kibocsátás nélkül, kivéve elektromos energia): 1370 kg CO2
2021. október 1. – 2022. április 22:
gázfogyasztásunk:
233 m3 -> 400 kg CO2
áramfogyasztásunk (vételezett energia, visszatáplálást nem számolva):
1160 kWh -> 350 kg CO2
autózás belsőégésűvel:
100 km -> 12 kg CO2
autózás elektromossal, a nyilvános töltéshez felhasznált energia (amelynél nem garantálható a zöldenergia):
1200 km, 50 kWh -> 15 kg
Összesen (közvetett CO2 kibocsátás nélkül, kivéve elektromos energia): 777 kg CO2
Bár közel 50%-kal sikerült csökkenteni a CO2 kibocsátásunkat ebben az időszakban, még messze nincs minden kimaxolva, vannak még terveim, hogyan lehet még kisebb klímalábnyomunk, de erről majd jövőre…
Zárásképp pedig az, hogy sokan nem tudnak a klímaváltozás hosszú távú következményeiről, a magas CO2 kibocsátás elleni védekezés legegyszerűbb eszközeiről valahol annak köszönhető, hogy a média sem foglalkozik eleget ezzel a kérdéssel, a magas CO2 kibocsátást ráadásul a rezsicsökkentés is elősegíti, hiszen ami olcsó, azzal nem kell takarékoskodni.
Azt a kismamát, amelyik várandósan cigarettázik és/vagy alkoholt fogyaszt, azt elítéli a társadalom, mert veszélyezteti a saját magzata egészségét.
De azokra, akik egy kicsit sem foglalkoznak a klímalábnyomukkal, a sarki boltba és még sportolni is állandóan autóval járnak, 25 fokban dőzsölnek télen is a szigeteletlen házukban, mert futja rá (a fűtésre igen, a hőszigetelésre nem??), és akik így nem csak a saját, de mindenki más egészségét, jövőjét kockáztatják, azokra senki sem néz még csak rosszalló tekintettel sem.
Ja de, én igen! 😀