Sigma 100-400mm f/5-6,3 DG DN OS | Contemporary teszt

A három full-frame MILC tesztje után most objektívek következnek, elsőként a Sigma nyáron megjelent 100-400mm-es telezoomja, amelynek E bajonettes változatát teszteljük.

 
A tükör nélküli fényképezőgépekhez egyre több gyártó kínál már objektíveket, így a Tamron és a Sigma is ezerrel azon dolgozik, hogy erről a piacról is sikerüljön bevételt szereznie. Az egyre szűkülő fotós piacon már farkastörvények uralkodnak, nem csoda, hogy arra a szegmensre koncentrálnak a gyártók elsősorban, ahonnan magasabb profit realizálható. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a Sigma az L bajonetten kívül (amit kvázi kötelező támogatniuk, hiszen ők is az L bajonett szövetség része) a Sony E bajonettet támogatja leginkább, hiszen azoknak a gépeknek van jelenleg a legnagyobb felhasználó bázisuk.

Ráadásul a Sony MILC-ekhez iszonyat drágán lehet csak telezoomot vásárolni, a Sony FE 100-400mm f/4,5-5,6 GM OSS 800 ezer Ft körüli ára bizony kb. a megfizethetetlen kategória az amatőr fotósok számára. De a Sony FE 70-300mm f/4,5-5,6 G OSS sem éppen olcsó a maga 450 ezer Ft-os árával.

És a Sigma itt talált egy piaci rést, méghozzá nagyon ügyesen, hiszen már rendelkeznek tapasztalattal a 100-400mm-es objektív fejlesztéséről, amelyet tükörreflexesekhez már készítettek.

Bár megtehették volna, hogy csupán adaptálják a már létező optikai rendszert a kisebb bázistávolságú MILC-ekhez, nem így tettek.
A tükörnélküli fényképezőgépekhez készült Sigma 100-400mm f/5-6,3 DG DN OS | Contemporary ugyanis vadonatúj optikai rendszerrel büszkélkedhet, azaz más a belső felépítése, mint a tükrösökhöz készült Sigma 100-400mm f/5-6,3 DG OS HSM | Contemporary objektívnek.
A korábbi modellhez képest átdolgozott optikai felépítéssel érkező Sigma 100-400mm f/5-6,3 DG DN OS | Contemporary egy F-típusú alacsony szórású taggal (FLD) többet kínál, amely a korábban is használt négy speciálisan alacsony szórású tagot (SLD) egészíti ki, méginkább kordában tartva a kromatikus aberrációt.

A plusz lencsetag azonban nem növelte az objektív tömegét, sőt, a gyártó kifejezetten a kisebb súlyra törekedett, így néhány tíz grammal könnyebb is lett az új modell.

Az objektívet igyekszünk életszerű tesztkörnyezetben kipróbálni, ezért elmentünk a kedvenc gyurgyalagos helyünkre, bízva abban, hogy még nem indultak el délre a színes kis drágaszágok. Bár még itthon vannak ezek a madarak, a nyári meleg miatt napközben alig látni repülő példányt, valószínűleg bent hűsölnek az odújukban. Délután fél 5-re érkeztünk a helyszínre, de madaraknak nyomát sem láttuk. Persze adtunk esélyt a dolognak, ahogy egyébként mások is leutaztak, hogy lássák ezeket a szép jószágokat.

Egy fotózást kedvelő házaspár csatlakozott hozzánk, akikkel beszélgetve gyorsabban telt az idő. Este hatkor megjelent az első példány, ráadásul pont egy szép kövér méhhel. Sajnos túl messze (kb. 30 méterre) szállt le, így hiába a 400 mm-es gyújtótávolság, csak távoli képet tudtunk készíteni.


De ekkor már éreztük, hogy van esélyünk, így nem volt kérdéses, hogy egész estig maradni fogunk.
Az első gyurgyalagot aztán nem is sokkal három követte, amelyek részben az odúhoz, részben egy közelebbi ágra szálltak. Nehéz dolgunk volt, mert egyszerre lett volna jó fotózni mindkét madarat, de persze erre nem sok esély volt, így elsőként az odúhoz ülő példányt fotóztuk, utána vettük célba a másik, már jóval közelebb lévő gyurgyalagot, aki egy ágon pihent. Sajnos ő nem hozott méhet, így csak egy átlagos madárportré lett a képünkből.


Noha arra számítottunk, hogy még lesz esélyünk újabb madarakat fotózni – hiszen talán érkeznek haza a vadászatról a gyurgyalagok – ez nem így lett. Gyakorlatilag még egyetlen egyszer láttunk gyurgyalagot, azok is elhúztak felettünk.

De ha már estig kint voltunk, akkor kihasználtuk a remek fényeket és lőttünk néhány további hangulatképet.


A másik teszthelyszínünk egy lovastanya volt, ahol a legelő lovakat akartuk fotózni. Az időjárás ugyan kedvező volt, de a lovakat egyik nap du. 4-kor, másik nap du. 5-kor hajtották be, amikor még elég erősek a fények. Bár jobb lett volna későbbi időpont, nem variálhattunk, inkább megcéloztuk az utóbbi alkalmat.
Jóllehet, nem maradtak kint a lovak 5-ig, már háromnegyed 5-kor behajtották őket, de így is volt lehetőségünk több gyújtótávolsággal, nyitott és F8-as blendével is fotókat készíteni, ezért végeredményben elégedettek voltunk a lehetőséggel. Ha már ott voltunk, akkor nem maradt el egy kis virág fotózás sem, aztán pedig egy a lovát szőrén megülő tapasztalt lovast fotózhattunk, ahogy elvágtázik előttünk.
És hogy ne maradjunk portré jellegű kép nélkül, hát készültek ilyenek is.


Bőséges tesztfotókkal rendelkezünk hát, az elmúlt néhány napot ezzel töltöttük (meg persze a Nikon Z 5 cikk befejezésével).
Még pár napig vendégeskedik nálunk ez a telezoom, de már most tudom, hogy igen pozitív tapasztalatokkal fogjuk visszaadni.

Ja és persze ha már az elején az árakat említettem, akkor ne maradjon titok: a Sigma 100-400mm f/4-5,6 DG DN OS | Contemporary bruttó 350 ezer Ft.

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük