Birdie blogja

Japánoknál ez már néhány ember állásába került volna azt hiszem, valamint sok pénzbe amit visszatérítenek az utasoknak

BKV-ról is lehetne ilyen lapot csinálni, ahol a nem működő jegy-automatákat soroljuk, nekem rögtön egy utazás alatt (6-os villamos oktogonig, majd haza) 3-ból 3 rossz volt, amiből egy benyelte a százasomat. Elég jó arány.

Mice007 szólt hozzá 2008. dec. 11. napján 21:39-kor.

Jó, hát én is mentem 8kor bérletet venni a Déli metró aluljáróba. Ott két kis doboz van, ahol elvileg 9ig lehet venni mindenfélét, azok kiírták, hogy zárva, kimentem a “konkurenciához” neki elfogyott, de legalább kedves volt, maradt a forgalmi ügyelet, ott meg hülyén néztek rám.
Na ott kellett volna jegyzőkönyvet felvenni arról, hogy én nem tudtam bérletet venni, jegyet pedig nem fogok venni, mert annál többet utazom. Úgyhogy BKV is bekaphassa.
Jó, tegyük hozzá, hogy az új útvonalak, és járatsűrűségek, csatlakozások egész korrektek lettek, egész tűrhetően lehet közlekedni BKVval mostanság.

Domshow szólt hozzá 2008. dec. 16. napján 11:09-kor.

Szerintem előbb a sztrájkon kéne túlélni…….
Vajon milyen alapon akar a VDSzSz több tízezer vasutasnak fejenként nettó 250 ezer forintot kifizettetni? Vajon a mostani gazdasági helyzetben miért veszélyezteti a vasutasok munkalehetőségét, munkahelyeit? Vajon miért gördíti tovább a VDSzSz a jogilag, szakmailag, gazdaságilag teljesíthetetlen követeléseivel meghirdetett sztrájkot?
Jogilag teljesíthetetlen követelés. Bárki vihet bármit?
Az állami vagyonról szóló törvény, a privatizációról szóló törvény és egyéb jogszabályok, így a Btk. is lehetetlenné teszi, hogy az állami vagyon különböző részeire – így a privatizációból származó bevételre, jelen esetben a Cargo-privatizáció bevételére – tetszés szerint bárki igényt nyújtson be. Ha ez így lenne, akkor bárki, bármikor, bármit hazavihetne az állami vagyonból.
Kifizetés az energiaszektorban? – 17 ezer fő elbocsátása…
Privatizációs nyereségből a hazai privatizáció elmúlt húsz éves története során eladó cég munkavállalói soha nem részesedtek. A VDSzSz által említett energiaipari példa esetében a privatizáció során 6 év alatt elbocsátásra került közel 17 000 munkavállaló kapott újrakezdési támogatást, korengedményes nyugdíjat. Az aktív munkavállalók nem kaptak többletjuttatást.
Mit mond a Privatizációs Törvény?
A Privatizációs Törvény 55. §-ában a kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzés a MÁV Cargo, azaz a privatizált cég munkavállalóira vonatkozik, ezért a MÁV – és később önállósult más leányvállatainak – munkavállalói tekintetében semmiféle ilyen technika nem alkalmazható. A törvények szövegéből és szelleméből egyértelműen következik, hogy a Privatizációs Törvény kizárólag a privatizált, de nem az eladó társaság munkavállalóira vonatkozik.
Mire szolgál a Cargo eladásából befolyó pénz?
A Cargo értékesítéséből befolyó pénzt a MÁV hiteleinek törlesztésére és műszaki, technológiai fejlesztésre fordítja, amely a munkavállalók munkavégzési feltételeit és az utazó közönség utazási feltételeinek javítását szolgálja.
Sztrájk – szemben a társadalommal?
A VDSzSz-t az indokolatlan, jogszerűtlen követelései nem csak a MÁV Csoporttal és a többi szakszervezettel, hanem valamennyi adófizető magyar állampolgárral szembeállítják. A MÁV nem osztogathatja, és nem is osztogatja szét a privatizációs bevételek egyetlen fillérjét sem! Mint ahogy nem osztja szét a munkavállalók között a felhalmozott veszteségeket, a kamatokat, a megrongált vasúti berendezések kárának költségeit sem.
Finanszírozható az extra plusz 10%-os béremelés az önállósult MÁV-vállalatok dolgozói számára?
Nézzünk csak körbe, hogy miről szólnak a hírek manapság! A legnagyobb nemzetközi és hazai cégek leállítják gyártásukat, üzemek zárnak be, szolgáltatók jutnak csődbe. Százával küldik el a dolgozókat külföldön és itthon is. A VDSzSz pedig ilyen gazdasági körülmények között tízezernél több embernek követel 10%-os extra béremelést. Vajon nem veszélyezteti ezzel a vasutas dolgozók munkahelyeit?
Mindemellett nincs semmi olyan jogszabály, szerződés, külső vagy belső megállapodás, amire hivatkozva megfogalmazta ezt a követelését a VDSzSz.
Mit kockáztat az, aki sztrájkol?
A biztonságunkat, a fejlődésünket és munkahelyünket! Erről szól a történet. Amennyiben a vasút és a vasúti dolgozók nem teljesítik – szerződésben rögzített – közszolgáltatási feladatukat, a minisztérium elvonhatja tőlünk a személyszállításra fordított pénzt, és odaadja a Volán társaságoknak. Nem marad a zsebünkben semmi! Oda lesz minden, amit terveztünk, amiért eddig küzdöttünk!
Milyen károkat okoz a VDSzSz sztrájkja?
- A VDSzSz sztrájkjával a vasutat, a vasutasokat károsítja meg, hiszen a károkat valakinek állnia kell, így kevesebb jut jóléti kiadásokra, bizonytalanabbá válnak a hosszú távú foglalkoztatás feltételei.
- A teljesíthetetlen követelésekre épülő sztrájkkal az utasokat hozza méltatlan és megalázó helyzetbe.
- Anyagi és erkölcsi károkat okoz, gátolja a vasútüzem működését, a fejlesztéseket, a vasút megújulását.
- A vasutasok nagyon nagy többsége dolgozni szeretne, a munkabeszüntetés ebben gátolja őket.
A vasutasok hitelüket veszítik, még azok is, akik egyébként dolgoznak, dolgozni szeretnének.
A kisebbség lerontja a becsületes, szolgáltatni akaró törekvést.
A VDSzSz alaptalan, teljesíthetetlen követelésekre épülő sztrájkja a munkahelyek jövőbeni biztonságát veszélyezteti, és az utasoknak a magyar vasútba vetett bizalmát. Beláthatatlan kockázatot és veszteségeket eredményez gazdaságilag és társadalmilag a MÁV-vállalatok számára.

Toth Janos szólt hozzá 2008. dec. 19. napján 13:26-kor.

Talán érdekes lehet a sztrájk témához:
A Bakonyvasút Szövetség felhívása
A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség, mely a 11-es sz. Győr-Veszprém vasútvonal hosszú távú fenntarthatósága, és hatékony üzemeltetése támogatása érdekében alakult önkormányzati és civil szervezet, felhívja a VDSZSZ-t, illetve a VDSZSZ által meghirdetett sztrájkokban résztvevő vasutasokat, hogy a Győr-Veszprém vasútvonal menetrend szerinti személyvonatainak forgalmát sztrájkjaik idején is maradéktalanul biztosítsák. A VDSZSZ többször kinyilvánította, hogy követelései között szerepel a Kormány által veszteségesnek ítélt, kis forgalmú vasútvonalak megtartása. A VDSZSZ rendszeres sztrájkjai azonban a vasúti mellékvonalak forgalmát, utasmegtartó képességét végletesen szétzilálják. Ez feltétlenül igaz a Győr-Veszprém vasútvonalra, ahol a győri pályaudvar felújítása miatti sok hónapig tartó átszállási anomáliák, valamint az immár sokadik VDSZSZ sztrájk miatt a napi ingázó utasforgalom jelentős csökkenését tapasztaljuk. A Bakonyvasút Szövetség úgy ítéli meg, hogy a vasútvonal forgalmát csak pontos, és kiszámítható vonatközlekedés biztosítása esetén lehet stabilizálni és középtávon növelni. Az ezzel ellentétes lépések a versenytárs közúti személyszállítási szolgáltatások nagy lefedettsége, valamint a személygépkocsi használat uralkodóvá válása miatt e vasútvonalon teljes utasvesztéshez, ezáltal a közlekedés végleges ellehetetlenüléséhez vezethetnek, ami egyben a sztrájkoló és nem sztrájkoló vasutas dolgozók munkahelyének megszűnését is jelentené.

Kárász Béla szólt hozzá 2008. dec. 19. napján 13:27-kor.

Ha jól informálnak a hírek ma tartanak 1milliárd hiánynál a sztrájk miatt. Utóbbi 10évben szerintem 2szer voltam vonaton szóval nem nevezem magam törzsutasnak de akármit hozhat a jövő, szerintem kis késések ilyen útidő 10%-a belefér, elvégre nem a frankfurti atomóra ketyeg bennük… kellemes ünnepeket.

Columbiapower szólt hozzá 2008. dec. 21. napján 23:55-kor.

Azt mondod, hogy a menetidő 10%-a az kevés, és belefér? Csak gondolj egy öt-hat vagy hét órás útra. Ott azért már nem kevés az a tíz százalék. Pont arra jó, hogy ne tudj normálisan kalkulálni az egyéb tömegközlekedési eszközökkel.

Navarot szólt hozzá 2008. dec. 22. napján 22:32-kor.

Igaz valószínűleg csak kitaláció, de nagyon szellemes

http://www.hirmax.net/cikk/magyar-diak-aranyermes-a-nemzetkozi-terepasztal-versenyen

“Tragikomédia: aranyérmet nyert – abszurd kategóriában – a MÁV valósághű
ábrázolása 2009-01-06. 12:17 Idén huszadik alkalommal rendezték meg
Hannoverben a YOURAIL-t, a fiatal vasútbarátok nemzetközi
terepasztal-versenyét, és ezúttal egy honfitársunk
kategóriagyőztes lett. A tizenhét éves Kiskuti Dániel öröme mégsem
maradéktalan, mert szerinte a MÁV-hangulatra komponált terepasztalt a zsűri
csak tévedésből találta viccesnek.

A hannoveri rendezvény kategóriájában a legnagyobbnak számít a világon, és
csupán minden negyedik évben rendezik meg. Idén 78 ország képviseltette
magát több mint 1500 fővel. A hannoveri kiállítóterület hat óriáscsarnokát
maradéktalanul kitöltötte a
versenyre benevezett 487 terepasztal. Ezek között volt Dániel műve is,
amelynek címe Magyar Valóság.
A középiskolás diák két teljes évet szentelt a terepasztal megalkotására,
beszerezte a szükséges szerelvény-modelleket, és megépítette a vasúti pálya
környezetét. “Minél inkább a valóság torzítatlan megjelenítése volt a célom”
- nyilatkozta Kiskuti. “A
vonatszerelvények esetében egyszerű volt a dolgom, mert ezeket elég volt
néhányszor a betonfalhoz vágni, majd egy hónapra betettem az akváriumba a
rozsda miatt, helyenként barnás festékkel kezeltem a karosszériát, és végül
filctollal felrajzoltam a
graffitiket a vonat oldalára.”
“Nehezebb dolgom volt a bábukkal, ugyanis a makettekhez használatos figurák
gyárilag mosolygósak, barátságos kinézetűek, és derékbőségük kisebb, mint a
magasságuk. De egy ilyet már csak a hitelesség miatt sem ültethettem egy
MÁV-os jegypénztárba. Ugyanígy

az utasok arcát is át kellett festenem anyázóssá. De a legkeményebb dió a
jegyellenőr volt: bejártam az összes boltot, amíg végre sikerült egy
szunyókáló kaller-figurát találnom az egyik vonatkocsiba” – ecsetelte
nehézségeit Kiskuti.
A terepasztal helyszínre szállítása is körülményes volt, hiszen a fiú –
édesapja közreműködésével – a családi autó csomagtartójába gyömöszölve vitte
a kellékeket Hannoverbe. Útközben az állomás épülete és több más tartozék is
megsérült, de Dániel utólag
visszatekintve örül, hogy így történt, mert a repedt falú állomás még
hitelesebbé tette az alkotást.
A szorgos munkának szemmel láthatóan meg is lett az eredménye: a verseny
folyamán Kiskuti terepasztalánál tolongtak a látogatók, és folyamatosan
kérdésekkel bombázták a készítőt:
“Miért nincs az utastájékoztatón semmi sem kiírva?”

“Miért csak az egyik pénztár előtt kígyózik hosszú sor?”

“Miért pakolnak az egyik vonatroncsból fém alkatrészeket egy platós
kisteherautóba?”
A háromnapos rendezvény utolsó napján a zsűri végigjárta és értékelte az
összes terepasztalt. Kiskuti így számol be a végső megmérettetésről:
“Odajött hozzám a zsűri elnöke, és megkért, hogy indítsam el a vonatot, mert
látni szeretnék, ahogy a pályán körbemegy. Azt válaszoltam, hogy ez sajnos
nem lehetséges, mert sztrájk van, és a vonatok nem járnak. D