Kerékpáros – autós: 1:0
2009. december 08. kedd – 09:46Sokszor hallani olyat kerékpárosok szájából, hogy hülye autósok, nem vigyáznak a kerékpárosokra. De olyat is hallani autóstól, hogy hülye kerékpáros, nem tud közlekedni. Hol az igazság? Egy biztos: nem a kórházban és nem is a temetőben!
1-2 éven belül itt e kisvárosban több olyan autós-kerékpáros baleset is történt, amely halállal végződött. Egyik esetben a téli alacsonyan járó nap vakított el egy sofőrt, aki egy gyermekét az iskolába vagy óvodába szállító kerékpáros nőt ütött el. Másik esetben a gyorshajtás és figyelmetlenség volt az oka egy öreg néni halálos elgázolásának.
De nem kell ahhoz ennyire durva eset, hogy az ember elgondolkozzon.
Reggel késve indultunk el otthonról, a lányomnak 7:45-kor van sorakozó az iskola udvaron, akkorra tehát oda kellene érni. Mi 7:45-kor indultunk.
A megszokott útvonal helyett most egy másikon indultunk el. Mivel a kukásautó épp a mi utcánkban járt, nem akartam azt kerülgetni, vagy éppen ott szobrozni előtte míg valahogy elférünk egymás mellett, így úgy döntöttem, a másik irányba indulok.
Túlzottan nem idegesített a dolog, hogy kis késésben vagyunk, láttam én már jópár anyukát, aki 7:50-kor vitte a gyerekét a suliba. Persze minden nap késni nem lenne szerencsés, de biztos vagyok benne, hogy 1-1 alkalom belefér. A gyereket nagyon nem büntethetik, tekintettel arra, hogy nem rajta múlik, mikor ér be (más kérdés, hogy nálunk néha igen 
).
Éppen kanyarodtam ki a főútra, ahol rendszerint a közlekedők 80%-a kanyarodik is tovább balra, mert az vezet a centrumba (sokszor mi is arra vesszük az utat). Mi azonban most egyenest kellett menjünk.
Előttünk egy kerékpározó srác, aki egy pillanatra hátra nézett. Ági mondta is, hogy vigyázz, be fog kanyarodni balra.
Ezt persze sem balra húzódással, sem kézjelzéssel nem adta tudtomra, csak az a bizonyos hátranézés lehetett intő jel.
Én viszont úgy gondoltam, hogy mivel hátranézett, ha balra is akarna kanyarodni, nyilván megvárná, hogy elhaladjak mellette. Ebből a gondolatmenetből egyenesen következett, hogy elkezdtem enyhén gyorsítani az útra kikanyarodás lassúságát követően és megkezdtem a kikerülését.
Na ebben a pillanatban kezdett balra kanyarodni. Satufék, ABS szerencsére megfogott, kb. 10 centire állhattam meg mögötte. Oltári mázli, hogy senki nem jött mögöttem és nem állt bele a seggembe. Neki meg oltári mázli, hogy nem siettem…
Namost, ha nem úgy indulok el reggel, hogy “kit érdekel egy kis késés”, hanem sietősre veszem, akkor gyaníthatóan nem is enyhe gyorsítást eszközöltem volna, hanem egy erőteljeset és a srác most valamelyik ambulancián feküdne jobbik esetben csak egy kartöréssel.
Persze van tapasztalatom a másik oldalról is, sok esetben az autósok a hibásak, nem egyszer fordult elő velem, hogy kis libahajszolóval mentem az út szélén, egy kocsi pedig tőlem 30 centire száguldott el cirka 80-nal. Persze mindez városban. Ha én éppen akkor egy kátyút kerülök ki, akkor most nem írnám ezt a bejegyzést.
Miért is ragadtam tollat?
A sokszor hangoztatott, unalomig ismételt, de mégis talán nem eléggé átgondolt és megszívlelt mondat leírásáért:
Óvatosan közlekedjünk, nem csak magunkért, de másokért is felelősek vagyunk. Mindenkit várnak otthon, vigyázzunk másokra és magunkra is!
U.i.: Minden kerékpárosnak: ne sajnálja azt a 200 Ft-ot, vegyen egy nyavajás villogót előre és hátulra!
6 hozzászólás a “Kerékpáros – autós: 1:0” bejegyzéshez
Itt benne van a kreszben, hogy az autósoknak figyelmen kívül kell hagyniuk a kerékpáros jelzéseit, és nagyon kell rájuk figyelni, mert nem feltételezhető róluk, hogy ismerik a kreszt.
Mikor megyek dolgozni (biciklivel járok), és egy ideig az utca egyirányú. Viszont itt az utcán parkolnak a kocsik, mindkét oldalról. Tehát lényeg, hogy alig van hely, épphogy elfér egy kocsi. Mikor én biciklivel megyek reggel a csúcsforgalomban, azt lehet látni az utcán, hogy én tekerek elől (nyanyatempóban a 17 éves biciklimmel), és mögöttem az autók, akik szépen nyugodtan kb. 3 km/h-val követnek. Van, hogy 15 kocsi van mögöttem. Persze én meg tiszta stressz vagyok, hogy feltartom az egész utcát. De nem próbálnak elkerülni, mert az nekem veszélyes lenne, és nincs dudálás, nincs türelmetlenkedés, semmi. Na, majd egyszer talán megérik a dédunokáink ezt otthon.
E-lla szólt hozzá 2009. dec. 9. napján 00:34-kor.
Ja, először írtam a kommentet, utána olvastam el mit írtál.
Nah, akkor szerencsétek volt mindkettőtöknek.
Libahajszoló
))))))))))))))))))))))))))))
E-lla szólt hozzá 2009. dec. 9. napján 00:38-kor.
E-lla, merre van ilyen szerencsés hozzáállás? (Bár itt Szombathelyen is néha meglepően kedvesek az autósok, néha meg…)
Egyébként kétszer volt halálfélelmem biciklin: Egyszer, amikor biciklisávon haladva egy addig parkoló autóval épp kihajtottak az útra, miközben én már bőven féktávolságon belül, pár méterre voltam, ráadásul kb. egy másodpercen belül előzött egy terepjáró engem. Reflexből kikerültem az útra kigurulót, de a másik kocsinak is ki kellett kerülnie valahogy. Megállni senkinek nem volt ideje. Mi lett volna, ha jönnek szembe is?!
Másik az volt, amikor (egyébként néhány méterre az előzőtől, csak szemben haladva, ahol bicikliút van, egy amúgy nem túlságosan veszélyes kereszteződésben) nem adták meg az elsőbbséget nekem (nekem balról jött), pedig előtte még meg is állt az autó, csak aztán úgy gondolta, hogy még befér elém. Nem fért be. Sikerült kikerülnöm hátulról, de a velem egyirányba haladó autó oldalsó, amúgy iszonyú rozsdás csavarok által tartott lökhárítóját leszedtem. Mivan, ha nem az oldalának, hanem az elejének megyek neki? Egy két fékezés, és vége volt a felfordulásnak. Félreálltunk a hölggyel, akinek lekaptam az alkatrészét, amit cak a szentlélek tartott amúgy is. Hát igen, a fehér suzuki, aki miatt volt az egész elhajtott, csak a típusát tudtam, a rendszámát nem. Ennek ellenére megegyeztünk a hölggyel, hogy nem hívunk rendőrt, mert személyi sérülés nem volt, vagyoni kár elhanyagolható, meg amúgy is sietünk.
Navarot szólt hozzá 2010. jan. 19. napján 00:46-kor.
Navarot: szerntem nem néha kedves az autós és néha nem, hanem néha kifogsz egy kedveset, néha meg marad a tahója
az én kedvencem egyébként az, amikor kielőz a kocsijával, majd 2 méter múlva bekanyarodik balra, persze ilyenkor be kell taposni a fékbe, nehogy nekimenjek a drága kocsijának
mondjuk ő szívná meg, mert erre a kötelezője ugye nem fizetne, s mivel ő volt a hunyó, én se vagyok kötelezhető kártérítésre 
egyébként az is tökjó amikor reggel a gyalogátkelőnél megállok, hogy elengedjem az egyébként tudatos gyalogost (tisztában van vele, hogy ha lelép, meg kell állnom
), erre a seggemben villog a terepjáros, hogy menjekmár, mert ő sietne 
meg amikor autópályán 130-cal előzök és villog a seggemben a béemvés…
na ilyenkor valahogy mindig olyan nehezen gyorsul a kocsim, biztos ijedős fajta
Birdie szólt hozzá 2010. jan. 19. napján 09:53-kor.
(Múlt) Hét pozitív (?) eseménye: Jobbra kanyarodtam alárendelt útról a védettre. Közvetlenül utána zebra, egy hölgy akar átmenni, megállok, szembejövő autó megáll. Mögülem közepes sebességgel jön egy másik autós, de nem lassít, hölgy nem mer lelépni. Autó elkezd lassítani, hölgy lelép. Autó gyorsít mint állat, hölgy lábát elkerüli szűk 15 cm-re. Utánamegyek a kocsinak, jobbról bicajúton könnyedén utolérem a pirosnál. Bekopogok az ajtaján, félénken kinyitja, köszön. Ekkor meglehetősen hideg hangon közöltem vele, hogy nem jöttem rá, észrevette-e, hogy majdnem elütött valakit a zebrán, miközben csak 3 közlekedési szabályt sértett meg: Zebra, nem előzhetett volna úgy meg, ráadásul bármi van, ha a szembejvő/egy irányba haladó megáll, neki is meg kell (vagy csak különös figyelemmel, lassítva kell haladni).
Erre BOCSÁNATOT KÉRT!!!!
Legyünk optimisták, és egy kicsit naivak: Tényleg a hó miatt nem tudott figyelni, és tényleg sajnálja…
Navarot szólt hozzá 2010. feb. 17. napján 23:39-kor.
Ha már bocsánatot kért, valszeg valami meg is marad a kobakjával a történtekről.
Talán legközelebb figyelmesebb lesz.
Egyébként nem akarom elkiabálni, de itt kis városomban egyre normálisabbak az autósok a gyalogosokkal szemben. Már én is meglepődtem magamon, hogy simán megállok zebra előtt akkor is, ha még nem lépett le
:D
Birdie szólt hozzá 2010. feb. 18. napján 11:17-kor.