Panasonic Lumix DMC-GF1 – mikronégyharmadon

Bár előző teszten lévő gépről nem írtam bejegyzést (átlagos képességű, csak érintőkijelzős kütyü volt, annyira azért nem érdekes), most ezt mindenképpen fontosnak gondolom, már csak azért is, mert már van annyi tapasztalatom, ami érdekes lehet.

2008. augusztusban az Olympus és a Panasonic bejelentette a már régóta piacon lévő NégyHarmados (FourThirds) szenzorra épülő mikro NégyHarmados (micro Four Thirds) rendszert, amely ugyan cserélhető objektíves fényképezőgépeket takar, de nem tükörreflexeseket.

A tükör nélküli cserélhető objektíves gépek így a FT-nél is kisebb objektíveket kaphatnak, ami jótékony hatással van az egész gép méretére. Természetesen ehhez új tervezésű objektívek szükségesek (MFT bajonett), de máris léteznek olyan adapterek, amelyekkel FT, sőt egyéb gyártók optikáit is használhatjuk.
A tükör nélküli megoldás miatt persze a szokásos fázis-különbség elvű fókuszrendszer nem alkalmazható, azt a kompaktoknál bevált kontrasztértékelő rendszerrel hidalták át.

Az Olympus elsőként az E-P1 ultrakompakt cserélhető objektíves géppel jelent meg, míg a Panasonic inkább ultrazoomra hajazó gépet dobott piacra a Lumix DMC-G1 személyében.

Egy ideig azt hihettük, hogy a két gyártó két külön úton fog járni, s nem keresztezik egymás marketing-stratégiáját. Hogy a válság húzta-e keresztbe a Panasonic számítását, vagy eleve így tervezték, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy a Pana is kijött a maga micro 4/3-os ultrakompaktos gépével.
No persze ez az ultrakompakt méret nem hasonlítható össze a hagyományos tekintetben ismert ultrakompaktokkal, de az ekkora szenzorméretű gépek között valóban ultrakompaktnak tekinthető.

Mégis kinek lesz jó egy cserélhető objektíves, de nem tükörreflexes, ugyanakkor kis méretű gép?
Annak, aki nem akar magával kilós felszerelést cipelni, de elege van a kompaktok legtöbbször gyatra minőségéből.
Tükörreflexes szett mellé is sokan vásárolnak valamiféle kiegészítő gépet, ami kicsi és könnyű. Igen népszerű pl. a Canon PowerShot G sorozata, de hát az is csak egy kompakt.

S itt jön a képbe a Panasonic Lumix DMC-GF1.
Szenzora NégyHarmados (vagyis 17,3 x 13 mm), felbontása 12 Mpixel. Elégnek kell lennie!
A kompaktokhoz képest óriási (s a nagy gyártók tükörreflexeseihez képest sem sokkal kisebb) szenzor kiváló jel/zaj aránnyal kecsegtet, így a kompaktoknál már brutálisan zajos ISO1600 is jól használható lesz itt.
Kereső sajnos nincs, csak a hátsó LCD, de a Panasonic gyárt opcionális elektronikus keresőt, amit a vakupapucsba illeszthetünk (korlátozás: vagy kereső, vagy vaku).

Apropó vaku.
Az Olympus E-P1 egyik hiányossága pont a vaku volt, ugyanis nem volt rajta – mentek is a találgatások a fórumban, hogy vajon ez technológiai okokra vezethető-e vissza. A Panasonic akár nehéz volt, akár nem, mindenesetre megoldotta ezt a problémát, s a gépre egy felpattintható vaku került, ami ráadásul a lehetőségekhez képest szerintem a legmagasabbra nyílik. Azért az kár, hogy szoftveres vörösszzem korrekció nem került a gép szolgáltatásai közé.

A DMC-GF1 nálam vendégeskedő darabjához egy 20 mm-es fix objektívet adtak. Ez a kisfilmes 40 mm-es objektívnek megfelelő látószöget adó optika remek f/1,7 fényerejű, így akár portrékhoz is használható lesz.
Makróképessége persze nem túl jó, közelpontja 20 cm, így erre nem annyira lesz alkalmas.

A GF1 élességállítása tehát kontraszt alapú, ez azonban senkit ne tévesszen meg, egyáltalán nem lassú. Persze ehhez gyors objektívek is kellenek, de ez a 20-as fix esetében adott.
Ha esetleg valaki másféle gyártó másféle bajonettes objektívjét is használná adapter segítségével, az AF-ről le kell mondania. Hogy mennyire jó a manuális fókusz? Alapvetően talán kicsit nehézkes, de mindenképpen jól használható, hiszen a kép szinte bármely területe kinagyítható (nem interpolálva!), így kiváló kézi élességállítást végezhetünk.

Visszatérve az AF-re: az AF munkaterület pozíciója is választható, a teljes képterület kb. 80%-án bárhová.

Videófelvétel HD felbontásban készíthető, választható, hogy AVCHD, vagy mJPEG tömörítéssel. A hangfelvétel monó, de élességállítás kérhető felvétel közben is.

A jobb oldali kép ISO800 érzékenységen, F1,8-as rekesszel készült kb. 40-50 cm-es távolságból. Na ezt csinálja meg valaki kompakt géppel 🙂

Frissítés: elkészült részletes