Milyen gépet vegyek?

Rengetegszer kapok e-mailt, melyben kétségbeesett olvasók kérdezik, hogy melyik gép a legjobb… Canon EOS-50D? Nikon D90? Pentax K20D? Sigma SD14? Sony Alpha DSLR-A350?

Az a helyzet, hogy ilyenkor sosem tudom kíváncsiságukat kielégíteni, legjobb esetben ha leírja a konkrét elvárásait, tudok neki segíteni abban, hogy melyik lesz kényelmesebb/jobban használható egy adott szituációban.
De ne várhaja el tőlem senki, hogy bökjek rá egy gépre, hogy „az kell neked”, anélkül, hogy pontosan tudnám, mik is az elvárásai és milyen főbb területeken használná.

Tipikus, amikor a „szeretnék portrékat csinálni, családban összejöveteleken fotózni, no és persze kirándulások alkalmával egy-két tájképet és természetfotót csinálni”.
No mit ajánljak neki?
Valójában erre a célra bármelyik gép megfelel (tükrösök között gondolkozunk).
Természetfotóra talán a nagyobb crop miatt a 4/3 lehet a legjobb, bár sokak szerint túl nagy a vágás és a DX formátumnál nem kell jobb. Érdekes kérdés.
Megérne egy külön post-ot.

Most viszont inkább nézzük meg azt, hogy tényleg mennyire nehéz is eldönteni, hogy melyiknek van jobb képe. Erre álljon itt példaként a japán Digitalcamera.jp próbája.

5 gépet teszteltek közel azonos körülmények között:
Canon EOS-50D,
Nikon D90,
Pentax K20D,
Sigma SD14,
Sony Alpha DSLR-A350,
Olympus E-520.

Az Olympus E-520 kicsit kilóg a 10 Mpixeles felbontásával, talán nem annyira reális bedobni a 14 Mpixelesek közé (D90 is kicsit kilóg a 12 Mpixelével, de egye fene).
Mindegy, nézzük meg azt is.

A képeket a http://dc.watch.impress.co.jp/cda/review/2008/11/06/9544.html oldal alján találhatjátok meg (Camera RAW 4.6 címszó alatt).

Ha esetleg közvetlen linket szeretnétek, ám legyen:
Canon EOS-50D
Nikon D90
Pentax K20D
Sigma SD14 (17 Mpixelre interpolált)
Sony Alpha DSLR-A350
Olympus E-520
Messze van Japán és nagyok a fájlok, eltart egy ideig mire letöltöd.

Elsőként nézzük a képek közepét, a fehér Conrad épülettől balra lévő irodaházat. Így kiküszöbölhetjük az egyes kit objektívek periférikus hibáit, s talán valamelyest egységes képet kaphatunk.
A használt objektívek:
Canon EOS-50D: Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS
Nikon D90: AF-S DX Nikkor 18-55mm f/3,5-5,6 G VR
Pentax K20D: Pentax DA 18-55mm f/3,5-5,6 AL II
Sigma SD14: Sigma 17-70mm f/2,8-4,5 DC Macro
Sony Alpha DSLR-A350: Sony DT 18-70mm f/3,5-5,6
Olympus E-520: Zuiko Digital ED 14-42mm f/3,5-5,6

A CameraRAW-ban konvertált képeket most már csak a gép érzékelője és az objektív F8-as fényrekeszen adott képe befolyásolja, a szoftver minden esetben azonos konvertálást próbál elérni (persze kisebb különbségek azért adódhatnak, de ez már benne van a pakliban akkor is, ha később saját fotóinkat kell konvertálni). Egy biztos, az élesítés azonos mértékű, így összehasonlíthatók a képek.
A képek közepének vizsgálatakor a következőket jelenthetjük ki:
A Sigma SD14 Foveon X3 szenzora nem képes felvenni a versenyt a mai gépek 10-12-14 Mpixeles képérzékelőivel, a 17 Mpixelre konvertált képet 12 Mpixelre leméretezve is még az interpoláció nyomait láthatjuk. A ferde élek nem egyenesek, az antialias hatás csúnyán elrontja a részleteket. Ez a gép sehol nem tud 12 Mpixelnyi infot belerakni egy képbe, de még 8-at se nagyon. Talán a 6 Mpixeles gépekkel még versenyben lehet.
Hiába látjuk a gépből kijött eredeti képeket jajdeszépen élesnek, a 4,5 Mpixel-es képek valójában kevesebb részletet tartalmaznak, mint korunk 10-14 Mpixeles Bayer-rácsos képérzékelőivel szerelt D-SLR-jeinek fotói.
A Sigma SD14-et én rögtön ki is ejteném, de meg merem kockáztatni, hogy az SD15 is ugyanilyen képeket fog készíteni, maximum az eddig borzasztóan lassú működés gyorsul majd egy kicsit.

Hátulról a 2. helyezettük lehetne az Olympus E-520. Kicsit meg is lep az eredmény, azért jobbra számítottam, de az itt látott kép sajnos egyértelműen lágyabb, mint a többi masina által produkált és ez nem a 10 Mpixelből adódik. Ne felejtsük el azonban, hogy ez az adott objektívvel együtt elért, a japók által kihozott teljesítményt mutatja csak. Ezek alapján lett az utolsó előtti az E-520 és kitobija.

Itt aztán nehezedik a helyzet, mert igencsak minimális különbségek vannak, valójában a maradék gép a kép közepén nagyjából hasonló teljesítményt mutat, nem állítanék itt fel sorrendet. Talán csak valamilyen matematikai algoritmussal lehetne kimutatni melyik a jobb, de hát mi fotózunk és képeket készítünk, nem pedig logarléccel megyünk kiállításra felbontást mérni 😉

Nézzük most a képek sarkait, amiből az adott objektív szférikus problémáit tudjuk megállapítani, úgy mint gömbi hiba (sarkok lágyulása), illetve kromatikus aberráció (kontrasztos élek lila-kékes elszíneződése), esetleg peremsötétedés, bár ez csak műszaki fotózásnál adhat okot aggodalomra (jómagam egyre inkább kedvelem a vignettálós képeket, pedig eleinte én is ellene voltam, de tényleg hangulatos).
Jobb felső sarkot vizsgáljuk.

Leggyengébben a Pentax K20D Pentax DA 18-55mm f/3,5-5,6 AL II obija dolgozik rajzolat szempontjából. Sajnos az itt látható képen a jobb felső sarok már nagyon lágy, s a kontraszt is gyenge. Kromatikus aberráció nincs jelen.

Második leggyengébb eredményt a Sony A350 Sony DT 18-70mm f/3,5-5,6 optikája produkálta (magam tapasztalata is azt mutatja, hogy a Pentax és a Sony kitobija a legkevésbé nyújt homogén minőséget). Szintén lágy képet kapunk a sarkokban, de talán kevésbé, mint a Pentax esetében. Emellett a Sony optikájának kontrasztja még jó. Kromatikus aberráció nem észlelhető komolyabban.

Ezt követően ismét nehéz már sorrendet felállítani, talán a AF-S DX Nikkor 18-55mm f/3,5-5,6 G VR következhetne, no nem azért, mert gond lenne a felbontásával, az remek, csak a kromatikus aberráció ér el olyan szintet, ami már a képen jól látható (ne felejtsük el, hogy a mezőny 2. legkisebb felbontású gépe, s itt is F8-on fotóztak).
Következő lehet talán a Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS, bár nehéz összevetni a 12 és 10 Mpixeles Nikon D90 és Olympus E-520 képével. De talán azt lehet mondani, hogy a középponthoz képest még itt látni komolyabb lágyulást.
A Zuiko Digital ED 14-42mm f/3,5-5,6 homogén minőséget ad, s noha a középpontban nem volt kimagaslóan jó, a sarkokban ugyanazt a minőséget adja, mint a kép közepén, ezzel pedig megelőzi a Pentax és Sony kitobjektívjét (bizony a homogenitás sokszor fontosabb, mint a kép közepén elérhető felbontás). Az biztos, hogy a 10 Mpixel itt már nem elég ahhoz, hogy a bal oldali épület tetején lévő korlátok rácsait el tudjuk különíteni.
A Sigma 17-70mm f/2,8-4,5 DC Macro minőségét nehéz megítélni, mivel a használt gép eleve kevés részletet tudott megörökíteni a 4,5 millió képpontjával (X3 ide vagy oda). Talán az E-520 képéhez képest az a bizonyos korlát rácsai jobban felismerhetők (itt jön elő az X3 előnye?), de a részletek gyatrák, ami viszont a kis szenzor-felbontásra vezethető vissza.A kép közepét és sarkát nézve túl sok különbséget azonban nem látunk, s kromatikus aberráció sem érezhető.

No hát akkor ember legyen a talpán, aki tud választani.
Az, hogy a mellékelt kit objektív mit produkál, egy dolog. Láthattuk, hogy a Sony és Pentax e téren nem remekel. Viszont amikor megpróbálunk olyan részletet elemezni, ami az optikán kívül esik, akkor már nagyon egyenletes a mezőny.
Aki utálja a CA-t és Nikon D90-et vesz, cserélje le a Nikkor kitobjektívjét valami másra. Aki minden optikáján homogén teljesítményt szeretne, nyugodtan válassza a NégyHarmados rendszer gépeit, s bár nem biztos, hogy képközépen olyan részleteket kap, mint más modelleknél, a képek sarkát biztos nem rontja el szférikus hiba.

Nagyon fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy a képsarkok nem a gépet minősítik, hanem az alkalmazott objektíveket.
Való igaz tehát, hogy nehéz a választás.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Cserélhető objekltíves gép lévén, ha nem jó az a minőség, amit a kitobjektív kínál, keresni egy másik objektívet, illetve a váz kiválasztása során figyelembe kell venni azokat a kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket használnák (pl. sorozat, dinamika-játékok, LiveView, stb.)

Még egyszer az eredeti japán oldal, immár angol nyersfordítással:
http://babelfish.yahoo.com/translate_url?doit=done&tt=url&intl=1&fr=bf-home&trurl=http%3A%2F%2Fdc.watch.impress.co.jp%2Fcda%2Freview%2F2008%2F11%2F06%2F9544.html&lp=ja_en&btnTrUrl=Translate (a fordítás nem minden esetben jelenik meg rendesen, ilyenkor refresh/frissítés és talán helyrejön a dolog).