Objektív tesztek – kevésbé objektíven

Nehéz szakma a tesztelés. Nagyon sok paraméterre kell odafigyelni, hogy valós értékeket kapjunk, még nehezebb úgy megcsinálni, hogy összehasonlíthatók is legyenek. Tudom nagyon jól, hisz’ ez a munkám. Bírálni könnyű, csinálni nehéz. Most mégis csak bírálok. Photozone.de probléma, lensbuyersguide.com akció…

Pixinfo fórumban vetődött fel egy olyan kérdés, hogy a Canon új EF-S 18-55mm IS objektívje tényleg olyan jó-e, és valóban lekörözi-e a régebbi nem stabilizált EF-S 18-55-öst.

Egyik hozzászóló egy tesztre hivatkozott, amikor azt írta, hogy úgy tudja, sokkal jobb az IS verzió.

Miután kiderült, hogy a Photozone.de tesztjéről van szó, be kellett látnom, hogy a PZ-os srácok megint valamit nagyon elszúrtak.

A photozone által közölt diagramok és értékek számomra már többször sánítottak, így már nem is hiszek nekik.
A tesztképeiket nézegetem, bár önmagukban sajnos az is kevés, mert a legtöbb esetben olyan rekesszel dolgoznak, ahol még a Cosina objektívek is egész jó képet adnak, sajnos nincsenek fényerőn fotózott képeik.

Persze csak az nem hibázik aki nem dolgozik, nem is a piszkálásuk miatt írom ezt a bejegyzést, inkább azért, hogy aki onnan néz teszteket, kellő távolságtartással tegye.

Adott tehát egy jól ismert EF-S 18-55 és egy alig ismert EF-S 18-55 IS. Alapvetően nem sok különbség lehet optikailag, hiszen a Canon saját bevallása szerint nem történt újratervezés, mindösse egy stabilizáló csoport került a tubusba.
A Photozone azonban meglepően nagy felbontást mért (Canon EOS-350D-vel).
A teljes teszt cikk: http://www.photozone.de/8Reviews/lenses/canon_1855_3556is/index.htm

Nézzük meg tehát a feloldóképességre vonatkozó adatokat.

A diagram alapján leolvasható, hogy a kép közepén 18 mm-es nagylátószögnél f/3,5 fényerőn fotózva 2000 vonalpár/képmagasságnál egy kicsit jobb értéket mértek, 1 1/3 blendével szűkebben, tehát f/5,6-nál pedig már 2164 vonalpár/képmagasság remek adatot kaptak. Ugyanitt a kép sarkai is 1900 vonalpár/képmaasság értéket közelítik.

Ezek alapján valóban egyés jó objektívnek tűnhet.
Főleg ha összehasonlítjuk más, ismertebb darabokkal.

Nézzünk néhány ilyet.
Köztudottan gyönyörűen rajzol az 50-es 1,8-as fix objektív, no nem fényerőn, mert f/1,8-on igencsak lágy, de f4 nála tűéles.
Íme a Photozone-os tesztje (szintén Canon EOS-350D-vel):
http://www.photozone.de/8Reviews/lenses/canon_50_18/index.htm

Felbontás grafikonja:

Nocsak.
Az 50-es fix f/2,8-on épp hogy csak megközelíti az EF-S 18-55 IS képsarkát f/5,6-nál? Hihetetlenül jó objektív akkor az EF-S 18-55 IS. Vagy mégsem?
Nézzük tovább.
F4-en 50-es fix képközépen 2032, majd f/5,6-on 2069.

Vagyis az EF-S 18-55mm IS képközépen lealázza az 50-es fixet?
Öööö.
Kezd hihetetlennek tűnni.

Másik.
Canon 100mm/2,8 Macro. Sokak szerint etalon az objektívek között. Nulla aberráció, kiváló rajz, csak az ellenfényt nem szereti.
Photozone-os tesztje (detto Canon EOS-350D-vel):
http://www.photozone.de/8Reviews/lenses/canon_100_28/index.htm

Felbontás diagram:

Hűha. Sajnos ez is csak 2030 vonalpár/képmagasságig megy.
Akkor ezt is leveri az EF-S 18-55mm IS?

Francot.
Azt hiszem ebből már simán látszik, hogy valahol a teszt hibádzott. Egy 40e Ft-os IS-elt kitobjektív nem tolhat le fixeket. Még az L-es zoomoknak is nehéz a fixek nyomába jutni, nemhogy egy olcsó kis belépőszintű obinak.

Nézzünk még egy jól ismert L-es zoomot.
Canon 70-200mm/F4 L
Photozone-os tesztje (ofkoz’ Canon EOS-350D-vel):
http://www.photozone.de/8Reviews/lenses/canon_70200_4/index.htm

Felbontás ábra (feltételezem már sejtitek, hogy mit fogunk kapni… EF-S 18-55 IS ezt is lenyomja):

Ééééés. Igen!
Mindössze 2032-ig jutott a jó öreg 70-200.
De szomorú ez.

Veszitek itt a drága L-es obikat és egy kis 40e Ft-os lealázza az összes obitok. 😀

No, szóval azt hiszem érzékeltettem, hogy nem jók ezek a tesztek.
Más tesztjeiket is belinkelhetném, elemezgethetnénk, megnézhetnénk a Sigma 18-125-öt, hogy Canonon miért gyengébb, mint Pentax véggel…
De szerintem nem szükséges.

Inkább foglalkozzunk azzal, miért nem jók ezek az adatok.
Miért nem jó számokkal kifejezni egy olyan értéket, amely számok nem vethetők össze?

A fő gond itt a tesztelési metódussal van.
A photozone-on (is, meg még pár helyen) az Imatest szoftverét és az ő általuk javasolt “tesztábrát” használják.

Ez a felbontás tesztnél annyit jelent, hogy egyetlen fekete-fehér átmenetet vizsgálnak, hogy az milyen “hirtelenséggel” csap át fehérből feketébe.
Mindezt a kép néhány különböző helyén.
A probléma ott van, hogy ha élesítünk egy képen, akkor az Imatest által számolt érték akár 20%-kal is javulhat (Petur kipróbálta anno Pixinfonál, működik).
Viszont egy-egy objektív közötti különbség az Imatest szerint ezzel azonos nagyságrendű. Tehát ha egy gyenge objektívvel készült kép nagyobb élesítéssel kerül az Imatest lábai elé, akkor az jobb értéket produkálhat, mint egy kevésbé élesített, de kiváló optika.

Ugyanezt a tesztábrát használják a kromatikus aberráció vizsgálatához is. Azt hiszem nem kell külön magyaráznom, hogy egy fekete-fehér pepita széle miért nem olyan hatású, mint egy faág és az égbolt találkozása, vagy éppen egy fémesen csillogó tárgy képe.

Teszteltem már pár objektívet és bizony a legnehezebb úgy csinálni, hogy az összehasonlítható legyen.
Nem egyszer gondolkoztam már órákig, hogy miként kéne csinálni.

Annyi minden befolyásol, hogy iszonyú nehéz még csak közelítőleg is összehasonlító tesztképeket csinálni, nem hogy ezeket számokba foglalni (gondoljunk csak a torzításra, amelyet ugye elméletileg a végtelen tárgytávhoz kellene mérni, de kinek van olyan tesztábrája, ami 10 mm-en is és 400 mm-en is jól kitölti a képet, s lehetőleg nem 40 cm-es tárgytávnál).
Én egy kb. 120 cm széles tesztábrát készítettem, ami 50 és 300 mm között egész jól használható. Extrém nagylátószögnél (APS-C-s szenzoros gépen pl. a 10 mm) annyira közel kell hozzá menni, hogy vagy a kép közepe, vagy a sarka fog kiesni a DOF-ból. Kb. 50 cm-es tárgytáv adódik ilyenkor.
Tudvalévő azonban, hogy a geometriai torzítás igencsak függ az alkalmazott tárgytávolságtól, gondoljunk csak a kompakt gépek makró módjára ahol sokkal erősebben jelentkezik a hordótorzítás, mint végtelen tárgytávnál. Persze, hiszen a lencsetagok is máshol állnak.

De ami a legnehezebb. A felbontás teszt.
Sok módszert kipróbáltam már.
Téglafal.
Jó, mert nagy. Nagylátószöggel is oda lehet állni hozzá 3-4 méterre és ha nagy az épület, beleférhet a képbe. Igen, de ha fényerős a nagylátószögű objektív (pl. a Sigma 18-55/2,8-asa), akkor lehet, hogy a sarok itt is kiesik. No meg ha pont merőlegesen lövök, akkor a kép alján már semmi nincs az épületből, csak a föld vagy az út.
Apróbetűs tesztábra.
Nemrossz, de nagylátószögnél nagyon téves adatokat adhat.
Az élességállítás sem mindig jó. Ha túl aprók a részletek, ha az AF felbontásával összemérhető, akkor sokat téveszthet az autofókusz. Célszerű lenne mindig kézzel élességet állítani. Persze a keresőben ezt tökéletesre vinni képtelenség. Annak idején még nem volt LiveView.
Lőttem egy képet, USB áttöltöttem, megnéztem. Nem igazi. Tekertem rajta. Lőttem újra, megnéztem. Jobb. Tekertem rajta. Lőttem megint, megnéztem. Rosszabb. Akkor kicsit vissza…
Könnyű belátni, hogy ez ugyan kiküszöböli az AF hibáját, de iszonyú macerássá teszi, ráaádul még mindig ott az élesítés kérdése.

No szóval summa summarum, én úgy gondolom, hogy az objektív feladata a leképezés, s ezt inkább tényleg vizuálisan vizsgáljuk, ne buta számokkal jellemezzük, mert már így is túl sok mindent nézünk pusztán számok alapján, ne tegyünk így az objektívekkel is (hogy csak egy példát mondjak: LCD monitorok kontrasztaránya. a legmegtévesztőbb adat, amit csak meg lehet adni. abszolút nem beszédes).

Én egy objektív megvásárlása után nem a grafikonjait fogom nézni évekig, hanem azt, hogy milyen képeket csinált.

Ebből adódóan mindig tesztfotókat nézek. Szeretem az azonos témáról készült, különböző blendenyílású fotókat, mert ebből lehet jól leszűrni, hogy milyen rekesznél erősödik fel az objektív, hol kezd csodásan rajzolni.
Ha az élesítést is azonos szinten tarthatnánk minden objekívvel és géppel akkor még gépek között is tlaán összehasonlítható képet kapnánk.

A Lensbuyersguide.com-ra készülő teszteken lesznek ilyen rekesz-sorozatok, de nem nagyon várhatók számszerű értékek. A RAW fájlok konvertálásánál géptípustól függetlenül azonos élesítést használunk, bízva abban, hogy ez összehasonlíthatóságot fog adni.

A nagy gáz itt is az, hogy kevés idő jut egy objektívre. Volt, hogy 15 optikát kellett tesztelni, s erre volt pár napunk. Nehéz így. Biztos hogy lesznek ebben is hibák. Remélem azonban, hogy nem akkorák, mint a fenti eset.
Rendszeresíteni akartunk egy téglafalas képsorozatot, hogy azonos körülmények között lehessen megnézni a képsarkok és a képközép részleteit, de megint közbeszólt a fizika. Nem tudtunk azonos körülményeket teremteni. Hiába volt árnyékban, nem olyanok a fények, mint borult időben. Máris nem összevethető. A fő gond azonban az autofokusz problémája volt.
Egy objektívvel négy gyújtótávolságnál, fényértékenként egy kép. Az egy objektívnél legalább 24 kép. Egyszerre több objektív tesztelése. Azt jelentette, hogy 1 óráig is készültek ezek a képek. Beérve a szerkesztőségbe rájöttünk hogy 2-3 sorozat hibás.
No akkor vissza.
Volt, hogy az ismétlés is fókuszhibás lett.

Idegesítő.
Inkább elhagyjuk.

Visszatérve a Lensbuyersguide.com-ra. Nyilván nem fogjuk tudni letesztelni az összes objektívet. De Ti is segíthettek tesztfotóitokkal.
Ha egy adott témáról állvánnyal, előzetes tükörfelcsapással készítetek RAW képeket, s ezeket elkülditek nekünk, akkor feltesszük az oldalra (egyelőre csak így megy, később saját feltöltés is lehet).
Természetesen a nevetek szerepelni fog a Lensbuyersguide-os galériában, s máshol nem is használjuk fel a képeket, ezek pusztán azt a célt szolgálják, hogy minél szélesebb körben lehessen az objektíveket összevetni, azonos RAW->JPEG konvertálással.
Olyan téma lenne az ideális, ahol a kép sarkaiban is láthatók részletek.
Egyelőre sajnos fizetni nem tudunk ezért, de ha láttok benne fantáziát, akkor hajrá!

No szóval nem akarom tovább nyújtani és nem is az a cél, hogy mást lehúzzak és magunkat fényezzem, csak azt szerettem volna ezzel bemutatni, hogy igazán objektív teszt nincs.
Én azt javaslom mindenkinek, hogy ne csak egy oldalon, de nagyon sok oldalon nézzen szét. Sok-sok tesztfotót tekintsen meg, úgyis a képeket fogja majd nézni, nem a diagramokat. Ja ezt már írtam.

Akkor nincs más hátra, mint:
Szép fényeket, jöhetnek a képek!

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

6 hozzászólás a(z) Objektív tesztek – kevésbé objektíven bejegyzéshez

  1. Szten mondta:

    Itt egy kis tesztképes összevetés a régi IS nélküli és az új, IS-es kitobi között:
    http://www.lepesfalvi.hu/18-55/ – ez alapján valóban jócskán ráver a régi kitobira. Az ilyen diagrammokat én talán még az életben nem néztem meg, ezek után sem kaptam valahogy több kedvet rá 😀

  2. LeO mondta:

    Én is megnéztem a felbontás információkat – azt tudni kell a pentax esetében hogy kevésbé agresszív az Antialias filtere, így hajlamosabb a moiré-t összehozni, cserébe nem lágyítja be folyamatosan kismértékben a kapott képet.

    Amellett, photozone 8 mpix canon 350D-vel teszteli a canon cuccokat és 10 mpix-es k10d-vel a pentax bajonettes üvegeket. Ez a kettő együtt bizony jelentős előnyt mutathat jobb optikák esetében a pentax javára, ugyanakkor az átlagos, mindkét bajonettre megkapható optikák esetében is természetes némi plusz felbontás a pentaxon.

    Én a 18-55-ösömet sokáig kényszerültem használni, ismerem képi gyengéit – őszintén szólva szépen megutáltam a végére, és örömmel adtam el bagóért. A photozone-os tesztképeket az IS obitól elnézve (figyelmen kívül hagyva a felbontás táblázatokat) bizony láthatóan jobb részletező kézségű objektívvel van dolgunk, mint a mai világban kit objektívek aljanépét képviselő öreg 18-55.

  3. Birdie mondta:

    Félreértés ne essék, nem a 18-55 IS képességeit vonom kétségbe, csupán azt, hogy leköröz bármilyen fixet 🙂

  4. szilArt mondta:

    18-55 is nem körözi le a fixelet de a vele egy tartomanyban dolgozó fixek képet valoban megközeliti képminőségben szinekben képkontrasztban, szembefényben , hattermosasban, és épitésben is néhanyat

    http://gameserver.gylcomp.hu/gepteszt/EF_S_18_55_IS_50mm_fix/

    50 eshez nézve, 50 es rekeszelve annyira mint a kit induló fényereje

  5. szilArt mondta:

    arrol meg hogy ujratervezte e a canon ezt az objektivet vagy nem csak annyit irnék hogy a frontlencséje nagyobb átmérőjű lett és zöldes szinekben játszik a korai fehér frontlencsével szemben, nos szerinted valoban csak az IS került bele?

    450d vel 12 megapixelen nyitottblendével:
    http://gameserver.gylcomp.hu/gepteszt/EOS_450D/proba/450d_18_55_IS.zip

    sima kitobi rég bebetlizik itt.

  6. f_jimmy mondta:

    Szerintem a 18-55IS akkor is egy nagyon jó obi, ilyen szempontból a photozone-nak igaza van. 50/1.8-asom is van, de nem vettem észre, hogy jobb képeket készítene, mint a 18-55IS, ebben tehát nem látok ellentmondást. A 100/2.8 makrót nem használtam.

    Az L-es obiektíveket szintén nem ismerem, de nem csodálkoznék, ha némely L-es obiektív képe nem lenne sokkal jobb a nem L-esekhez képest APS-C-n. Minden L-es full frame, és a mechanikai felépítése jobb, elvileg az optikának is jobbnak kellene lennie, de erre nem vennék mérget.

    Az imatest-el kapcsolatos megjegyzéseddel nem értek egyet. Ha jóhiszemű akarok lenni, akkor nem feltételezem a photozone-ról, hogy élesítené a képeket mielőtt a felbontást mérné. Éppen arról szól, hogy azonos kamerával, kamerabeállítással készítik az összes képet. Ha ez nem így lenne, az összes teszt mehetne a kukába.

    Nem tudom, ha a Canon áttervezte-e vagy sem optikailag a 18-55 IS-t. Tekintve hogy általában mindenki állítja, hogy jobb a képe, feltételezem, hogy igen. Ebben biztos vagy, hogy ezt állítod ?

    Biztos, hogy a photozone-os módszer nem pontoz, és semmilyen rendszer nem “pontozhat” obiektíven egy lényegileg szubiektív dolgot, a képminőséget. Viszont abban jó a módszer, hogy azonos körülmények között hasonlít össze különböző obiektíveket és azt pontozza, hogy az adott, előre definiált körülmények között milyen pontszámot ér el az obi. Ez egy plussz info, aki obit keres figyelembe veheti (vagy nem), összehasonlíthatja a többi infóval, a haver véleményével, stb, aztán majd dönt.

    Tekintve, hogy a “konkurrenciá”- ról van szó, szerintem túl sarakosan fogalmaztál (nem illik a konkurrenciát letolni, szerintem annál sokkal profibb vagy), meg egy-két pontatlanság is van a bejegyzésedben (az élesítés és az áttervezés), bár lehet hogy én tévedek.

    Különben mindig szívesen olvasom az írásaidat, hozzászólásaidat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük