Digitálisfotó kérdezz – felelek #23

Üdvözlöm! Mindíg is tetszettek az olyan fotók, ahol a téma éles volt és a háttér homályos, hogy ilyen egyszerűen magyarázzam. Ha jól tudom ez a kis mélységélességű fotó. Jelenleg egy Sony DSC-F717 gépem van amit nagyon szeretek és nem is tervezem a cserét.(mondjuk ha az R1-ben lenne video, hát…? na mindegy) Az úgynevezett „hátrébblépek és ráhúzott zoom” technikával néha sikerül enyhén csökkent mélységélességű képet készítenem, de ez messze nem az amivel elégedett lennék. A felhasználói füzetben van néhány beállítás ami(szerintem) az ilyen jellegű képek készítését segíti, de nem egyértelmű és az eredmény sem meggyőző. Választ arra szeretnék kapni, hogy lenne e még valami gyakorlati dolog amit megtehetnék a cél érdekében? Valahol azt olvastam, hogy az úgynevezett kompakt vagy bridge gépekkel ez a technika nem igen megvalósítható. Ez igaz? Miért? Az „olyan” fotók mind tükörreflexes géppel készülnek? Igényeimet kielégíti ez a bridge gép, szomorú lennék, ha ez lenne a megoldás. Köszönöm Attila

Kedves Attila!
Igen, a háttér elmosását optikailag a kis mélységélességgel lehet elérni. A mélységélesség több dologtól függ, de alapvetően szubjektív dolog, mégis született megállapodás e kérdésben is (bár minden embernél a szemünk különbözősége miatt más és más lehet, illetve nagyítástól is függ). Elég bonyolult dolog ez, amibe bele kell számolni a szóródási kört (CoC – Circle of Confusion). Egy átlagos, normál emberi szem felbontása (általánosan elfogadott érték) 1 fokperc. Az ennél kisebb szög alatt látszó pontokat nem tudjuk egymástól megkülönböztetni, azt hasonlóaknak látjuk, vagyis nem tudunk különbséget tenni egy CoC méretű éles kör, vagy egy kisebb, de homályos korong között. Ezt könyebben érthető méretre átváltva a következőket mondhatjuk: 50 cm-es nézési távolságnál az 1 szögperc kb. 0,2 mm-es pontot jelent (2 x 500mm x tg0,5’=0,144mm, kerekítve 0,2 mm). Ha elfogadjuk normál méretnek a 8×10″-os (25×20 cm-es) formátumut, akkor ennél a CoC pont 0,2 mm lesz. Ez tehát a kontakt nyomatokra érvényes, a kisebb filmeknél nagyítást alkalmazunk ahhoz, hogy ezt a méretet elérjük. Ezért a filmre (vagy képérzékelőre) vonatkoztatott CoC kisebb lesz, nyilván annál kisebb, minél nagyobb nagyítást kell alkalmaznunk a 8×10″ eléréséhez, vagyis minél kisebb a filmünk, ill. képérzékelőnk. 4×5″-nál 2x-es nagyítás kell, így a CoC 0,1 mm, kisfilmnél 7,56x-os nagyítás kell, így a CoC kisfilmnél 0,026 mm, egy 2/3″ CCD-s kompakt digitális gépnél (8,8 mm széles érzékelő) 28,4x-es nagyítás kell, itt a CoC 0,007 mm (vagyis 7 mikron, de a bayer demosaic miatt itt egy pixel 3,5 mikron, ennél kisebb pixeleket létrehozni nem volna értelme, ha csak a normál papírképeket néznénk a normál nézési távolságból, de szerencsére a digitális gépeknél a monitoron nagyobb nagyítást is használunk). Tehát minél nagyobb a nagyítás, annál kisebb lesz a film vagy képérzékelő CoC-ja (ebből egyébként a használandó objektív szükséges felbontása is számolható). A mélységélességnél ezt kell figyelembe venni, ugyanis minden pont, amely a CoC-nál kisebb méretű, az élesnek fog látszani a képen (fontos hozzátenni, hogy ez nagyítás függő, így közelebbről nézve, vagy nagyobb nagyítást alkalmazva a mélységélesség szubjektíve csökken). A CoC közelítő számítására a Zeiss-formula egyszerűsített módot ad: CoC=z/1730, ahol a „z” a képérzékelője átlója mm-ben, viszont a CoC mérete nem lehet kisebb, mint a legkisebb szemcse, vagy digitális gépnél két pixel mérete – a bayer demosaic miatt). Ha ez megvan, akkor már csak egy jó bonyolult képlet kérdése az egész és máris megvan a mélységélesség tartománya. Persze a mélységélességet nem szabad úgy elképzelni, hogy egy bizonyos távolságig minden éles aztán egyszer csak lággyá válik a tőle távolabb vagy közelebbi rész. Itt azért van átmenet és innen jön a szubjektivitás és a nagyítástól függőség. Kis méretű képeknél nagyobb mélységélességet érzékelünk, míg nagy nagyításoknál kisebbnek látszik a mélységélesség.
No kicsit belekavartam talán olyanokat amiket nem kellett volna. Az eredeti kérdésre válaszolva tehát, a mélységélesség annál kisebb (adott nagyítási méretnél és adott távolságból szemlélve):
– minél nagyobb a képérzékelőnk
– minél nagyobb az objektívünk gyújtótávolsága
– minél tágabb blendét használunk
– és minél kisebb a tárgytávolság
Ezért van tehát az, hogy a kompkatoknak alapvetően nagy a mélységélessége (kis képérzékelő: 5-7 mm), míg a digitális tükörreflexeseknek kisebb (17-36 mm), illetve a digitális hátfalaknak vagy középformátumú gépeknek még kisebb (40-60 mm-es képérzékelő illetve film). Kis mélységélességhez tehát minél nagyobb gyújtótávolságot és minél kisebb tárgytávlságot érdemes használni, persze a gyújtótávolság növelése a perspektívát is megváltoztatja (összenyomja a teret!) amire azért szintén érdemes figyelni.