Lúzer

Mennyire kellemetlen tud lenni, ha az ember kártyahiba miatt elveszti a képeinek egy részét. Eddig azt hittem, ennél cikibb nincs. Tévedtem.

Hétvégén esküvőn voltunk Panant haverommal. Elsőként a fürdőnél lőttünk beállított jellegű képeket a párról. Azért írom, hogy jellegű, mert olyan kis jópofák voltak, hogy alig kellett mondani, mit csináljanak. Már-már ideálisnak is nevezhető, persze azért volt egy apró bibi: az ara nem szereti ha fotózzák és ez sajnos érződött is, ritkán nézett a gépbe.
Átérve egy másik helyszínre tele lett a kártyám, így cseréltem.
Még néhány kép a közeli Hotelben, aztán indultunk vissza a házhoz.

Mivel Panant vezetett, nekem volt időm átmásolni az addigi képeket notebookra. Tekintettel arra, hogy 5 gigányi CF-em van csak, nem ártott helyet csinálni, nehogy az utolsó pillanatoknál érjen meglepetés.
Először az 512-est másoltam át.
Aztán beraktam Panant 2 gigását.
Végül a 4 gigást akartam átmásolni.
De üresnek látta a gép.

Na az anyád!
Vissza 40D-be, hátha az még lát képeket.
De az se.
Ó fakk.
Most mi van?
Elvesztek a Hotelben lőtt képeim. Baaassszus!

Hogy veszhetnek így el a képek?
Na de nem volt idő tökölődni, mert már oda is értünk a házhoz, úgyhogy bevágtam a kártyatartómba a 4 gigást és megfogadtam, hogy arra nem fogok most fotózni, hátha visszaállítható lesz a dolog.
Volt hát egy 512-es Kingston-om, meg egy 512-es MD-m 😛
Mivel igen szűkös volt a hely, egyszer, a polgári szertartás után még átmásoltam a képeket, hogy legyen helyem.
De így is elég volt.

Este otthon megnéztem a 4 gigást. Ráeresztettem egy adathelyreállító progit. Az meg megtalálta az összes fájlt.
Hurrá! Már másoltam is fel az asztalimra. Megnéztem, ó igen, a hoteles képek. Helyes!
Notebookot már nem kapcsoltam be, az összemásolást másnapra tartogattam.

Másnap tehát összemásolás. Elindítom a notebookról a másolást, majd pár kép után figyelmeztet, hogy a fájl már létezik, felülírja-e.
Öööö, izé. Mivan?

Rövid gondolkozás után rájöttem.
Szóval.
Első körben az 512-esre kezdtem fotózni. Az tele lett, akkor cseréltem kártyát még a Hotel előtt.
A Hotelt a 4 gigással fotóztam.
Úton először a 4 gigást másoltam fel, megnéztem a másolt fájlokat, egyeztek, tehát töröltem a kártyáról.
Utána jött Panant kártyája.
Aztán az 512-es jött volna, de szerintem elrontottam a sorrendet és nem az 512-est raktam be, hanem a 4 gigást, mert azt hittem, az még nincs kész.
Az 512-es valószínűleg be se került a kártyaolvasóba.
Aztán persze azt hittem, hogy a 4 gigásról vesztek el a képek, így a 4 gigásra nem is fotóztam a továbbiakban. Ez alapvetően még nem baj, a baj az, hogy az 512-esre viszont igen.
Így hát esély sincs arra, hogy a fényképezőgéppel letörölt képek valaha is meglegyenek.

Konkluzió?
Akkor is legyen rendszer a másolásban, ha ez nehezen kivitelezhető mondjuk kocsiban menet közben, felfokozott idegállapotban 🙂 Éppenséggel tehettem volna a már lemásolt kártyákat az aprópénztartóba, vagy bárhova másik helyre. Máris nem kevertem volna a sorrendet.

Persze a legjobb az lenne, ha lenne elég kártyahelyem és nem kéne másolgatni 😛

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

3 hozzászólás a(z) Lúzer bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük