Miért jó a tanároknak? – avagy aranyköpések

Biztosan sokan vannak, akik úgy gondolják, tanárkodni szörnyű lehet. Dolgozatok, javítás, óraadás, felkészülés… Van azonban egy-két olyan része ennek a hivatásnak, ami miatt szerethető, sőt mókás is lehet…

Nagyon nem akarok belemászni olyan kérdésekbe, hogy milyen felemelő érzés az, amikor a városban ráköszönnek az emberre jópár évvel ezelőtt tanított – akkor még kislányok, ma már komoly hölgyek. Vagy hogy mást ne említsek, azt látni, ahogy a bankszektorban dolgozik az az extanítvány, aki 9.-es korában még utálta a számítógépeket, de végül informatikából érettségizett, s ma nap mint nap a PC segíti a munkájában. Ezekről úgyis oldalakat lehetne írni, ami annyira nem is érdekes.

Inkább arról írnék, ami mókás. Mókás dolog dolgozatokat javítani. Nem azért, mert olyan sok új információt kaphat tőle a tanár, vagy nem azért, mert esetleg abban éli ki perverz szadista hajlamait… Valójában a mókás mivolta inkább abból fakad, hogy az ember tud mulatni másokon, jóllehet ez nem biztos, hogy illendő dolog. De gondoljunk csak a kandi kamerákra, ahol a néző azon röhög, hogy bénázik egy szerencsétlen ember, aki azt se tudja miről van szó. Valami ilyesmi a helyzet a dolgozat javítás azon pontjánál, amikor a nem tudás már-már röhejes elírásokkal, vagy csak szimplán butasággal párosul.

Néhány gyöngyszem amit összegyűjtöttem eddigi pályafutásom során:

  • Mi a bit? Válasz: A legkisebb.
  • Mi a bit? Válasz: Az adatbeviteli eszköz legkisebb egysége.
  • Mi a bit? Válasz: A bit egy számítógépes úgymond mértékegység.
  • Mi a byte? Válasz: A legkisebb számbeli tápegység
  • Mi a byte? Válasz: Az információ megszerzéséhez szükséges
  • Mi a byte? Válasz: A bit túl kicsi lett volna a számítógép készítésére, ezért a byte lett.
  • Mi a byte? Válasz: 8 db bitből áll, ő az alapmértékegység, nagyobb és jobb mint a bit.
  • Sorold fel a számítógép működéséhez feltétlenül szükséges hardver elemeket! Válasz: Alaplap, háttértár, pihentető…
  • Mit nevezünk analóg mennyiségnek? Válasz: Analóg mennyiségnek nevezzük a digitalizálás útján nyert adatok összességét
  • Mit nevezünk digitális mennyiségnek? Válasz: Digitális mennyiségnek nevezzük a számítógép fő alaprészeit. A digitális mennyiség a számítógéphez hasonul
  • Mi a cache memória lényege? Válasz: A cache memória lényege, hogy ha a számítógépet kikapcsoljuk akkor is benne maradnak az adatok. Ha a tanárúr beírja a cache memóriába az anyagot és elfelejti elmenteni, akkor ha ki kapcsolja a gépet az anyag akkor is benne marad
  • Mi a feladata a processzornak? Válasz: A processzorban megmarad a memória, ha kikapcsoljuk.
  • Mi a feladata a processzornak? Válasz: A processzor az adatokat tárolja.
  • Mi a feladata a processzornak? Válasz: A processzor megjeleníti az adatokat.
  • Mire szolgál a tápegység? Válasz: az tárolja a számítógép adatait.
  • Ismertesd a floppy lemezek jellemzőit! Válasz: A floppy egy hajlékony merevlemez. Előnye olcsó, sok adat ráfér, hátránya 1,4 MB nem a legjobb
  • Ismertesd a merevlemezes háttértárak jellemzőit! Válasz: A merevlemezek kisebb adatok összességét kevesebb időn belüli tárolására képesek
  • Mit nevezünk szoftvernek? Válasz: a számítógép egyik háttértárát.
  • Mit nevezünk szoftvernek? Válasz: A szoftver a számítógép alapegységének ill. a számítógép működésének része.
  • Mi az alaplap feladata, mi található az alaplapon? Válasz: Az alaplap amit megjelenítesz a számítógépen, ami fent van eredetileg is.
  • Mi az alaplap feladata, mi található az alaplapon? Válasz: A számítógép képernyőjén a legalsó sorban feltüntetett dokumentumok
  • Mit tudsz a folyadékkristályos megjelenítőkről? Válasz: A folyadék kristályos megjelenítőnek több fajtája van, van ami nagyon erős (az nagyon rontja a szemet) van ami gyengébb (az is rontja a szemet de nem olyan fokon) és van ami pont jó. (rongálja a szemet, de nem annyira) Az iskolában pont jó van.
  • Csoportosítsd a memóriák fajtáit! Válasz: bit, byt, GIGA, mega
  • Mi a szkenner (lapolvasó) feladata? Válasz: Írás, beszendereli amit írt a számítógépben.
  • Mi a hálózati kártya? Válasz: A hálózati kártya az egy olyan adattároló aminek jelszava is van. Így álltalában csak azok tudják, akik használják.
  • (egy kérdés, még a régi DOS-os időkből)Ismertesd a DOS betöltési folyamatát! Válasz: A számítógép betölti a lemez BOOT-szektorát, innentől a BOOT-programm veszi át a számítógép működését. Az Boot-programm betölti a két leginkább programszámot az IS-SYS-t és a MSOOS-SY6-ot. Az IS-SYS ellenőrzi hogy található-e a főkönyvtárban COMMINO.COM parancsfájl-rendszerprogramm ha igen teljesít faxszámát (nem gépeltem el, így volt a dolgozatban!).
  • Hogyan védekezhetünk a vírusokkal szemben? Válasz: ne használjunk operációs rendszert.
  • Az információ továbbítás történetéről szóló házidolgozatból:

    • Schepnek üldözési mániája lett, beleugrott egy kútba és öngyilkos lett (miután a kútbaugrás sikertelen volt)
    • 1866. júliusa óta a két földrész szakadatlan.
    • A távíró pontokkal és vonalakkal működik.
    • A levegő akadályozza a lézert, az üveg vezetheti a fényt
    • 1858-ban Field átvitte a kábelt Angliából USA-ba, de beleesett a tengerbe (szegény Field a cápák martaléka lett).
    • Az ablak üvege elrejtette a fényt
    • Az internet a telefonokat köti össze
    • A beszélő hangja egy tükröt rezgetett a nap vevőkészülékhez ért el, és elektromos szerkezetet készített és mikrofon lett belőle. De elvetették mert fénnyel beszélgetni nem értelmes dolog.
    • Rádió: a rádió kiszűri a mondani valót.
    • Üvegszál: két üvegréteg közöt, hogy ne bomoljon meg a fény amikor visszaverődik.
    • Bell rájött hogy lehet a hangokat drótokon is szerteszét tájékoztatni a világot.
    • nem volt kép a működő grasznofrotoszban (gasztroszkópról is szó volt, de a diák szerint a gasztroszkóp értelmetlen szó, sokkal jobban mutat a grasznofrotosz).
    • (az optikai szálról:)1975-ig már 10 méterig tudott eljutni és mái napig fejlődik. A csucstechnika és a gravitáció is.
    • A szál hajlékony marad és erős. Az üveggyár 3 kutatója elérte. A hivás is csak rövid időt tesz meg a mobiltelefonon.
Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

9 hozzászólás a(z) Miért jó a tanároknak? – avagy aranyköpések bejegyzéshez

  1. Visszajelzés:Birdie blogja » Blog Archive » Aranyköpések II.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük