- Jó napot kívánok, érdeklődnék, hogy foglalkoznak-e még autóvillamossági szervizeléssel?
- Igen, természetesen. Mi lenne a probléma?
- Az első tompított fényszórót és reflektort nem lehet felkapcsolni, a bajuszkapcsoló elforgatásakor lereléz. El tudják vállalni?
- Húha. Persze, kérdés, hogy mennyire sürgős…
- Nem túlzottan, de karácsonykor szükség lesz a kocsira. Ha addig nem tudják elvállalni, elfogadható részemről az is, ha két ünnep között javítják meg.
- Milyen kocsiról van szó?
- Egy Fiat Bravo.
- Hát, jelenleg úgy néz ki, hogy nem fogunk dolgozni a két ünnep között, karácsony előtte pedig elég sok munka van, ma is hoz egy kocsit egy londoni illető, és hát egy londoni kuncsaftot meg kell becsülni, úgyhogy most azt kérném, hogy keressen egy másik szerelőt.

:O:O:O:O:O

Kb. fél percre belémfagyott a szó…. Dudásmester elhajtott vaze, mert nem béemvével vagy audival akarok begurulni hozzá? Jól felvitte az Isten a dolgát, csak az a baj, hogy ettől még ugyanolyan taplóparaszt maradt De no para, más szívesebben is fogadott, sőt, még haza is hoz, miután otthagyom a kocsit.

Vajon mennyit ér meg Budapestnek a tiszta levegő? Kezdtem ezzel a címmel.
Igen, anyagi oldalról érdemes megközelíteni, hiszen mindennek ára van.
A tiltás egy részt segít a nagyon régi, talán az átlagnál környezetszennyezőbb kocsik időleges eltüntetésében, de nem feltétlenül elegendő. Láttam én már kormot okádó sárga matricás dízelt, hogy éppen a BKV-s buszokról ne is beszéljek (hétfőn hazafelé három ment el mellettem a Thökölyn, hát mit ne mondjak, komolyan fulladoztam!).
A BKV-s buszokkal sajnos – egyik napról a másikra – nem lehet mit kezdeni.
De azért ott vannak még azok a személyautók, amelyekben rendszerint egyetlen ember autókázik.
Szóval mennyit is ér meg Budapest tiszta levegője?

Ha Tarlóst egy kicsit is érdekelné ez a történet, akkor már hetekkel ezelőtt magához hívatja a BKV vezért (vagy éppen ő megy el hozzá, mindegy) és egyeztetnek arról, hogy hány százezer Ft-nyi jegybevétel van naponta. Átlagban. Hozzávéve a gyűjtőjegyek egy napra vetített átlagát is.
Ha ez megvan, már lehet számolni. Felét adja a Budapest Önkormányzata, felét meg felajánlja a nagylelkű BKV.
Marketingnek se lenne utolsó!

pl.: Számoljunk le a szmoggal! Az erős légszennyezettségre való tekintettel november 17 és 18-án ingyen közlekedhet a BKV járatain.
Budapest levegőjének tisztábbá tételében segített Budapest Önkormányzata és a BKV.

A fenti persze csak fikció és nem is biztos, hogy ez így teljesen jó lenne, de emellett jópár tömegközlekedésre serkentő megoldást ki lehetne még találni. Tudom, a tömegközlekedés sokak számára eleve tabu. De azért léteznek olyanok, akik csupán azért nem buszoznak, villamosoznak, mert bérletet nem vesznek, ahhoz drága és keveset használnák, a vonaljegy meg olyan drága, hogy inkább ráfizet még egy kicsit és kényelmesen kocsival közlekedik.
Vajon ha nekik ingyen lenne az út és még az is benne lenne, hogy nem szennyezi tovább a levegőt, nem gondolkodna el rajta, hogy na, ennek így talán van értelme?

A másik dolog, hogy útközben öt biciklissel találkoztam, amelyek közül egyetlen egy sem volt kivilágítva (egyik muksón legalább volt láthatósági mellény).
Ha tudnák, mennyire nem lehet látni úgy, hogy szemből pofánvilágít egy autós, szerintem sikítva menekülnének az útról.

Ez a spórolásos dolog így nem teljesen stimmel. Egyrészt, most így akar a város energiát megtakarítani, hogy a szükségesnél fél órával később kapcsolják fel a közvilágítást? (a kékóra hivatalosan 18:02-kor kezdődött, a lámpákat 18:20-kor kapcsolták fel).
A másik meg, hogy tényleg ennyire nincs pénz 300 Ft-ért venni egy hátsó led-es lámpát, hogy esetleg ne a sürgősségin töltse az éjszakát, hanem otthon a családjával?
Persze ettől függetlenül kiküldeném egy kört bringázni ilyen időben azt, aki ezt a kései lámpafelkapcsolást kitalálta

(Ha valakinek mond valamit, a lenti képek ISO320, F9 és 13 mp-es expozícióval készültek (egyébként benne van EXIF-ben), ebből lehet sejteni, tényleg milyen sötét volt )
1. kép 18:12-kor
2. kép 18:21-kor (mozgasd az egérmutatót a kép fölé a váltáshoz)

Alapfelállás a következő: Van egy fotós, aki elkészítette saját facebook oldalát.
Amit első körben rögtön hibázott: nem a legjobb képeit töltötte fel (bár igazság szerint nem tudhatom, hogy valóban nem a legjobb képei-e, de hogy nem jók, az sajnos tény. Annyira nem, hogy még az alexpó sincs korrigálva, nem hogy egyéb kidolgozottság látszana rajtuk.

Első feladat: Legyen igényes kezdő tartalmad!
S itt az igényesen és a tartalmon is hangsúly van. Nem fotós oldal esetében is erősen javasolt az igényes vizuális megjelenés.

De hogyan is kerültem én ennek az oldalnak a “rajongói” közé. Mivel az én oldalam is lájkolta, gondoltam úgy fair, ha én is viszont tolom bele magam az ő rajongói közé.
Teltek múltak a hetek, nem történt semmi.

Aztán egyszer csak gondolt egy nagyot és kiírta a lájkolós játékát, miszerint össze kell szedni X rajongót/követőt és akkor JÁÁÁTÉÉÉÉK LESZ, aminek a nyereménye egy kültéri fotózás.

Második feladat: Légy hihető!
Mit ér a nyeremény, ha már az elején tudni lehet, hogy kínában készült és 1 hónap múlva elromlik. Hülye példa és lehet kicsit bántó is, de az a helyzet, hogy az addigi képek alapján nehéz elhinni, hogy bárki is komoly késztetést érezne magában arra, hogy majd kültéren fotózkodjon vele.
Nem tartom magam túlzottan kreatívnak, de pont ezért nem adnék nyereménynek olyat, amihez ez kellene.
Tehát: mielőtt valami nyereményt (pl. szolgáltatást) kiírsz, gondoskodj róla, hogy maga a nyeremény értéket képviseljen. Egy műkörmös hiába kínál ingyen műkörömépítést, ha a képgalériájában csak ronda, elnagyolt, oldalt nem helyesen illesztett munkákat látni.

No aztán ment is a nagy lájkvadászat. Kétnaponta jelent meg az aktuális állás, persze üzenőfalon. Most úgy őszintén: kit érdekel?
Közel voltam ahhoz, hogy itt lépjek le, vagy legalábbis tiltsam le az egész oldalt úgy, ahogy van, de kíváncsi voltam a végkifejletre.

Harmadik feladat: Friss, hasznos tartalom publikálása.
Na itt most a hasznoson van a hangsúly. Hiába jelölöm én követőnek mondjuk a teszkó oldalát, ha azon túlnyomó részt a takarítónőknek szóló üzenetet, vagy a hiányzó lájkolók számát látom csak nap mint nap és semmi olyat, ami engem is érdekelhet. Ha nincs tartalom, nem lesz értelme követőt szerezni. Sőt! Ha a hasznos tartalom helyett többségbe kerül az értelmetlen üzenet, könnyen el is veszíthet az oldal követőket, vagy csak szimplán tiltólistára kerülhet valakinél.

Végül aztán eljött a nagy játék, amit egyébként nem igazán találtam meg, mert utólag törlődött
Annyit láttam előzményként, hogy este 7-kor lesz kiírva. Majd este 9-kor már csak a nyertes nevét láttam, magát a nagy kérdést és a büszkén induló lájkolós versenyzőket nem.

Negyedik feladat: Átgondolt menedzselés.
Hiába írod ki a legnagyobb nyereményt, hiába adsz bármilyen ajándékot, hiába sorsolsz vagy bármi más úton határozod meg a nyertest, az egész fabatkát sem ér, ha nincs rendesen menedzselve az egész.
Teljesen alapvető elvárás, hogy egy ilyen nyereményjátékot úgy dokumentálj, hogy ne lehessen belekötni.
Na most jelen példánkban X ideig (ami kevesebb, mint 2 óra) látszott maga a kérdés, a válaszok és egyáltalán az, hogy valójában ki a huszadik nyertes, aki állítólag nyert.
Mivel törlődött ez a bejegyzés, így talán sokakban joggal merülhet fel a kétely, vajon nem valami fű alatti dologról van-e szó?
S ha kicsit gondolkozunk, gyorsan rá is jöhetünk, hogy ennél károsabb talán csak az lenne, ha tényleg kiderülne, hogy nem is az nyert, akinek kellett volna

Végül pedig egy jó tanács fotósoknak:
Se karácsonyi, se újévi, se húsvéti, se semmilyen más jókívánságnál ne használd fel más képét.
Értem én a jó szándékot, de nincs annál kiábrándítóbb, mint amikor egy magát fotósnak valló postoló nem tud felmutatni egy épkézláb karácsonyi fotót, téli tájat, vagy akár egy tök egyszerű tűzijátékos képet.
Ehelyett mit csinál? Feltölt egy interneten talált képet.
Jááááj

Végül azért mégis csak volt értelme megvárni a lájkolós játék végét, mert a nyertes olyan párbeszédet levágott, hogy szarrá röhögtem magam
Nevek nélkül íme:

Beütöm tehát a PIN kódom (ne kérdezd, nem mondom meg ), benyomom a felvenni kívánt összeget, majd az ATM közli velem, hogy az igényelt összeg nem áll rendelkezésre. Javasolt összeg: xxxxxx (az általam írt érték lefelé kerekítése).

Izé, most mi van? Pénz van rajta elég, az tuti, direkt megnéztem, mielőtt elindultam.
Limit tuti elég, múltkor többet kellett felvennem, gond nélkül ment.
Most meg ez a hülye üzenet.

Kérdezem bizt. őrt, hogy waddafak. Erre, hogy valszeg kifogyott a 20ezres ezért adna csak annyit amennyit, mert hogy max. 40 bankó fér ki a “lukon”.
A maradékot második pénzkivéttel megkaphatom.

Hámondom jó, de akkor duplán vesznek le kp. felvét díjat, és hát nem úgy tűnik nekem, hogy én okoztam volna az ATM kiürülését.
Na mind1, bementem pénztárhoz, hogy valami illetékest is kérdezzek.

‘Ügyi’ megint jött a joker szöveggel, hát csak tízezres van akkor az automatában, két menetben kellene kivenni.
Na itt pipa lettem.
Álljon meg a nászmenet, töke van a menyasszonynak!!!
Most számoljunk már, fizetek egy rahedli lóvét a kártya éves díja gyanánt, fizetek havi számlavezetési díjat (ami eddig ugye nem volt, de a bankok nem hárítják át a bankadót, áááá, neeeeem), fizetek ATN pénzkivét után. És akkor most fizessek azért is, mert trehányok voltak és nem töltötték fel rendesen az ATM-et?
Mutassa már meg, hogy hol van ez leírva az ÁSZF-ben. Mert ha nincs benne, akkor igenis az ő felelősségük, hogy az általam igénybe vett szolgáltatásért – amiért fizetek – azt kapjam, amit ők igértek. Ha viszont benne van, akkor fejet hajtok és elismerem, hogy én voltam a barom, hogy ide hoztam a pénzem, s majd gondoskodok róla, hogy többet ne történhessen velem ilyen kellemetlenség.

Na erre a Zügyintéző elkezdte nagyon forgatni a szemét és közölte, hogy hát vele még ilyen nem történt.
Na hát engem ez kevésbé vigasztal…

Na szóval akkor töltsék fel az ATM-et, vagy adjanak lóvét egyszeri KP felvét díjjal, vagy valami, de ez így nem kóser.
Jó hát várjak, mindjárt átad egy másik ügyintézőnek.
Jó, kapcsoljál.

Közben nézem a reklámtáblát. Azt mondja:
Ha nem elégedett, mondja el nekünk, ha elégedett, mondja el ismerőseinek.

Húú az anyátok. Hát én most rohadtul nem vagyok elégedett és most el is mondtam és akkor most mi lesz? Semmi?

Na pár perc múlva szól a Zügyintéző, hogy fáradjak oda. Megyek.
Megbeszélte főnökasszonnyal, hogy kiadják pénztárból a kívánt összeget és egyszeri ATM díjjal terhelnek meg.

Hallelujah, akkor mégis elmondhatom az ismerőseimnek, mert akkor most már elégedett ügyfél vagyok
Vigyorgott
De azért az fura, hogy ha nem verem az asztalt, akkor valszeg simán rámvertek volna dupla ATM felvét díjat

Na most akkor szarrági, vagy elvei mellett kiálló voltam?

Ami teljesen egyértelmű, az az, hogy jelentősen megosztja a társadalmat ez a kérdés.
Nyilvánvalóan az aktívan dohányzók marha módon ellenzik az egészet és gyakorlatilag a személyük elleni támadásnak veszik már az intézkedés tervezgetését is. Ők azok, akik első körben a legnagyobb szenvedői lehetnek az új, még meg nem szavazott törvénynek.

A kocadohányosok viszont a legnagyobb nyertesévé válhatnak, hiszen ha valaki csak azért gyújt rá, mert a társaság más tagjai is rágyújtottak, akkor egy nem dohányzó helyen folytatott beszélgetés alkalmával ő sem fog rágyújtani.

A nem dohányzók pedig szimplán jobban fogják magukat érezni, nem kell attól tartaniuk, hogy büdösen térnek haza egy-egy görbe estéről.

A passzív dohányzás csökkenésének egészségügyi vonatkozásában várható eredményességéről mindenki pozitívan beszél, de egy dolgot nem szabad elfelejteni: nem csak a passzív dohányzásban lehet megbetegedni és meghalni.

Az ország vezetése most nagyon komoly hangsúlyt fektet arra, hogy minél több keresőképes állampolgárt neveljen. Erre irányul többek között a gyermekek után járó adókedvezmény. Apropó, olvastátok, hogy már 10 milliónál kevesebben élünk Magyarországon a KSH legfrissebb becslése szerint?
Érthető hát, hogy megpróbálnak vigyázni erre a kis keresőképes csapatra, mert a tüdőbetegségek gyógyítása nem olcsó, mármint az államnak. Sokkal olcsóbb, ha korlátozzák a dohányzást.

Gazdasági alapokon nézve viszont ott a másik oldal. Mindenki ismeri az ABC termékeket, melyek egy átlagos ország bevételeinek elég jelentős részét adják. Ezek az alkohol, benzin és cigaretta, vagyis a jövedéki adó köteles termékek.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ha korlátozzák a dohányzást, akkor valamelyest csökkenni fog a fogyasztás is. Ez pedig a jövedéki adóbevételek csökkenését eredményezi.
Más kérdés, hogy vajon hosszú távon a jövedéki adóbevétel csökkenése nem lesz-e kevesebb, mint a TB által támogatott tüdővizsgálatok, és a tüdőgyógyításokhoz szükséges különféle gyógyszerekre költött összeg. Erre vonatkozólag nem tudom, hogy készült-e már tanulmány, de gyanítom, hogy elég könnyen borul a mérleg inkább a TB kiadások erőteljesebb csökkenése felé, mint amennyivel a bagóbevételek csökkennek (a kemény bagósok úgyis megtalálják a lehetőségét annak, hogy elfüstöljék az óránként kötelező egy bűzrudacskájukat . Egy átlag dohányos 2-3 óránál nem bírja tovább, tudom magamról. Utána már komoly hiányérzet alakul ki, ami esetenként a koncentrációs készséget is csökkentheti. Szóval muszáj rágyújtani )

Igen ám, de nem csak a jövedéki adóból van bevétel a dohányzás kérdésében, hiszen Mo-on jellemzően itthon gyártott cigarettát szív legtöbbet a jónép. Pécs, Debrecen, Sátoraljaújhely, stb. Ezeken a településeken működő gyárak egyrészt adóznak a bevételeik után, másrészt fizetik a dolgozóik utáni járulékokat.
Csökkenő volumen esetén első körben a bevételek adózott értéke fog csökkenni, drasztikusabb fogyasztáscsökkenés esetén akár dolgozószám csökkenés is előfordulhat.
Ha nem dohányozna senki, akkor nem gyártana senki cigarettát se.

Tehát gazdaságilag már nem annyira egyértelmű a helyzet.

Morálisan megint csak más a kérdés. Aki nem dohányzik, tapsol. Aki dohányzik, dühöng és elnyomottnak érzi magát. Aki pedig dohányterméket gyárt? Nos, ők meg mindent megtennének azért, hogy ne legyenek olyan kemények a szigorítások, mert nekik ez az érdekük.
A Philip Morris pl. simán beperelte az uruguay-i kormányt, mondván túl szigorúak a szabályozások, amelyek gazdasági kárt okoznak a dohánycégnek. Pofátlanok? Nem kérdés, bár szerintem mindenki ugyanúgy védené a saját üzletét, s abban az esetben mi is másként ítélnénk meg a helyzetet, ha mondjuk nem egészség és környezetkárosító termék tiltásáról lenne szó (mondjuk korlátoznák a papírpoharak használhatóságát, akkor a papírpohárgyártókat lehet mi is sajnálnánk).
A Magyar Dohányipari Szövetség is próbálkozik, ők azt mondják, hogy szerintük teljesen elég lenne az, ha a vendéglátó helyeken elszeparálnák a dohányosokat a nemdohányosoktól, illetve lennének dohányos vendéglők, meg nemdoháhányos vendéglők. Persze, ez nekik jó lenne. De abba azért gondoljunk bele, hogy elvileg most is el kellene szeparálni a dohányzó vendégeket a nemdohányzótól, s ezt most miként oldják meg? Gyakorlatilag szinte sehogy.
Itt Cegléden pl. van egy elég drága hely bent a város központjában (Arizona Pizzéria), ami abszolúte nemdohányzó ellenes.
A nemdohányzó vendégeknek ugyanis előbb át kell verekedniük magukat a nagy dohányzó helyiségen, majd leülhetnek a szűk, fénytelen, WC-vel közvetlen szomszédos kis helyiségbe. Hát kösszépen…

Összességében tehát borzasztó nehéz eldönteni, hogy jó lesz-e ez a törvény, vagy nem.
Nekem, mint nem dohányzónak, jó.
Egy dohányosnak marhára nem jó.
Egy vendéglátóiparban érdekeltnek fene tudja.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete is felszólalt, szerintük az így is nehéz helyzetben lévő vendéglátóipar akár további 30-40%-os forgalomcsökkenést szenvedhet el. Óóóó, na persze, ennyire azért nem súlyos a helyzet.

És itt jön képbe az a bizonyos beszélgetés.

A dohányzó pincér szerint ő adózik a cigaretta után, úgyhogy ott szívja el, ahol akarja. Elég primitív hozzáállás. Én adózom a benzin után, akkor ott füstölgök vele, ahol akarok? Akár a háza előtt, a nyitott ablaka előtt? Vagy éppen az étterme kerthelyisége előtt tolhatom a vendége képébe a dízelfüstöt?
Vagy mondok mást. Megvettem a kenyeret, kivizettem az adót, ott adom ki belőle a mellékterméket, ahol akarom. Szarjak az asztalára? Kötve hiszem, hogy mosolyogva megveregetné a vállam És akkor ez még mindig nem az ő egészségét befolyásolja.

Az étteremtulajdonos szerint még kérdés, hogy mi lesz a következmény. Ha mindenhol betiltják, és nem lesz kiskapu, akkor valószínűleg nem lesz komoly forgalom csökkenés. Aki eddig eljárt étterembe, az ezután is el fog, mert gyaníthatóan nem azért ment el otthonról, hogy dohányozzon, hanem hogy a haverjaival ellegyen, vagy egyen egy jót. Max. ebéd után, vagy 2 sörönként kimegy és bagzik az utcán. Ja hogy hova kerülnek majd a csikkek? Naná, a járdára, hova máshova?

Más kérdés viszont, hogy ha lesz is törvény, ki tartja be, ki tartatja be? Ha ugyanúgy senki, mint a jelenlegit, akkor annyit ér, mint halottnak a csók.
Mert hát milyen dolog az, hogy egy országgyűlési képviselő, vagy egy városi vezető simán dohányzik ott, ahol nem lehet. Persze rá biztos nem vonatkoznak a szabályok. A legdurvább azért mégiscsak az, amikor egy munkahelyen egy alkalmazott simán bemegy egy irodába, ahol csupa nem dohányzó van és kérdés nélkül rágyújt. Nem csak azért durva, mert nem lehet, hanem azért is, mert bunkóság.
De ez már intelligencia kérdés, és más lapra tartozik…

Elsőként a Panasonicon lepődtem meg.
Tegnap tartották Londonban a Panasonic Europe Convention rendezvényt, amelynek alkalmából jópár bejelentést tettek.
A PR félig rendben van, küldtek sajtóanyagot ZIP-pelve. Miért csak félig?
Nos, azért, mert a számunkra két érdekesebb dolog közül (memóriakártyák és videókamerák) a videókamerákról egy szót nem csatoltak. Nem hogy termékfotót nem, egy betűt se!
Ok, mindegy, nem értek rá, mással foglalkoztak, nem fontos nekik, ezer oka lehet, hogy miért nem kaptunk róla infot (update: február 17-én kaptunk egy angol nyelvű sajtótájékoztatót valami 190 V-os négy csatornás LED meghajtó IC-ről, lehet, hogy ez már a bejegyzésem hatása? ).
Nem baj,volt már olyen máskor is, hogy nem voltak adataim, képeim, nosza kutassunk utána most is.
Az angol Panasonic News oldal eszelős szívatást választott, a február 15-i bejelentéseket berakták a január 15-i és január 25-i hírek közé.

Ha esetleg kellően dörzsölt vagy és nem adtad fel a január 15-i dátum láttán, s megtaláltad a szükséges sajtóközleményt, akkor se mész vele sokra, mert termékfotót nemigen találsz a szöveg mellett, csak egy picit (3 termékre van 1 kis kép).

Na akkor majd a német precizitás.
Német Panasonic oldalon mit ad Isten, minden szépen a helyén, kiváló, nagy felbontásban is letölthető termékfotókkal, részletes ismertetővel, még az SDXC kártyák is fent voltak. Le a kalappal! Vajon az angol kollégáknak miért nem kell precízen dolgozniuk? S vajon miért az újságírónak kell kutakodnia azért, hogy az új termékről rendesen be tudjon számolni? Kinek is az érdeke?

Persze font ezreket költöttek el a londoni programra, de arra meg túl keveset fordítottak, hogy ne csak az oda meghívott – dolgozni egyébként idő hiányában nyilván nem tudó – sajtósok kapjanak valamiféle infot, hanem az otthon éppen dolgozó kollégájuk is.

Na de ez még csak a kezdet. Bár délelőtt elkezdtem már írni ezt a postot, végül mentés nélkül kiléptem, mondván mit panaszkodjak.

Délután aztán folytattam a munkát, méghozzá a múlt heti Canon bejelentések elmaradt adatlapjainak felvételével (kolléga idő szűkében volt épp egy tesztelés miatt, s nekem is volt Nikon gépekkel dolgom, amivel mára végeztem).
Nos tehát vettem a Canon sajtótájékoztatón kapott anyagot és nekiestem.

Jah, azért a Canon sajtótájékoztató is megér egy misét, amikor a nyomtatókat bemutató hölgy (bocsánat, a nevére nem emlékszem, mea culpa) hibát hibára halmozott, s tele volt szakmaiatlan mondattal a beszéde, arról ne is beszéljünk, hogy gyakorlatilag kiderült: a magyar nyelvben legsűrűbben előforduló magánhangzó nem az E, hanem az Ő.
Gyakorlat teszi a mestert, szokták mondani. Ott volt a hétvége, álljon a tükör elé, mondja el a mondókáját, vegye fel majd hallgassa vissza. Nem szégyen az, kezdő tanárként én is alkalmaztam néha ezt a módszert, néha elég durva tapasztalatokat szerezve.
A másik kedvencem meg az volt, amikor a fényképezőgépeket bemutató L. Péter egyszerűen keverte-kavarta a termékneveket, hol HS-t, hol IS-t mondva, s aki esetleg hajnalban már olvasta/megírta az új termékeket, az a sajtótájékoztató végére garantáltan összezavarodott.
Hát nem volt egy sikeres rendezvény, az tény. Kicsit több rákészülést várnánk el egy ilyen pozícióban lévő embertől!

No tehát akkor az adatlapok.
Elkezdtem a nagy sebességű BSI-CMOS szenzoros kis IXUS-okkal.

IXUS 115HS (ahol HS nyilvánvalóan a HighSpeed jelzése).
Aztán jött az első furcsaság, mert IXUS_220_HS helyett a fájlok között IXUS_SX220_HS szerepelt.
Mind1, hát tévedhetnek ők is egy fájlnévben, fogtam, felvettem az adatokat.
Aztán jött volna az IXUS 310HS, de arról nem volt specifikáció a magyar sajtóanyagok között, volt viszont cserébe a januárban bejelentett PowerShot A800-ról . Így hát ellátogattam az angol site-ra. Ott aztán megláttam, hogy van 240 kép/mp-es videó, nosza, nézzük csak meg, hogy az IXUS 220HS nem tud-e ilyet. Ó de. No akkor javítsuk, bár 220-as adatlapján valamiért ez nem szerepelt.
Aztán véletlen megláttam a gyújtótávolságot. Mi?? 24-120 mm?? Az meg hogy? A magyar XLS-ben 28-392 mm van.
Mi a fene?

No utánanéztem részletesen. A helyzet az, hogy a IXUS_SX220_HS_Specifikacios_lap_final.xls című fájlban a Canon PowerShot SX220 HS adatai szerepelnek, ugyanakkor van egy PowerShot_SX220_HS_Specifikacios_lap_final.xls fájl is, amiben az IXUS 220HS adatai vannak.
Bááááz
Jó, oké, emberi hiba, bárki téveszthet, szóval elfogadom. De akkor is bosszantó, mert így nekem volt dupla meló.
Ha meg nem veszem észre a bakit, akkor megy ki úgy és ki lesz a hülye? Naná hogy én, aki felvette
Azt viszont nem tudom mivel magyarázni, hogy az IXUS 310HS-ről a magyar sajtóanyagban miért nincs specifikáció.

Szerintem meg kellene alapítani a Pixinfo sajtókapcsolati díjat. Az tuti, hogy a Nikon kapná, náluk segítőkészebb csapattal mostanában nem találkoztam, le a kalappal. Igaz, náluk nincs sajtóbemutató, így nem tudjuk szidni se az ott produkáltakat
Persze előfordul az is, hogy maga az anyacég nem ad kellően a régiónk informálására.

Katasztrofális helyzet van a Samsungnál, ahol a bejelentett fényképezőgépekről hónapokig nincs specifikáció. Persze lehet, hogy számukra ez nem fontos, de ha egy vásárló szeretné tudni, hogy pontosan mit is tud a masina, akkor nem csak a marketingdumára kíváncsi.
Na akkor mi van?
Semmi.

A postán valami véletlen folytán du. fél 4-kor alig volt egy haló lélek. Egy ember volt még rajtam kívül az ügyféltérben. Odamentem a sorszámozó géphez, majd elgondolkoztam. Mi a fenének húzzak én ide sorszámot, hiszen úgysincs senki rajtunk kívül…

Nosza, 10 mp-be nem telt, már végzett is az előttem lévő.
Mentem is oda az ablakhoz.
Ügyintéző rögtön szólt is, hogy legközelebb szíveskedjek sorszámot húzni.
- Persze, szoktam is, ha sokan vannak, de most senki sincs itt, tehát nem pazarolnám a papírt.
- Jó, de legközelebb húzzak.
- Jó, persze, legközelebb fogok is, ha sokan lesznek, de ha legközelebb is egyedül leszek, akkor legközelebb se pazarlok papírt.

Na itt megértette, hogy nem a rendszert sznobságból direkt áthágó egyén vagyok:
- Jah, zöld párti?

Zöld párti. Nem tudom. Ez olyan fura szó.
Ki az, aki nem szereti a természetet? Szerintem senki. Tehát nincs is olyan, hogy valaki nem zöld párti.
Én azt hiszem, hogy aki zöld, az a saját környezetét is úgy alakítja, hogy minél kevésbé pusztítsa a természetet (lásd Greenpeace és aktivistái).
Én csak környezettudatosnak gondolom magam. Felesleges dolgokat nem pazarlok, mert jól tudom: semmi sincs ingyen.
Igen, ennek a postnak a beírása, tárolása és az általatok történő elolvasása sincs ingyen, elég sok energiát igényel. De ha százan elolvassátok és csak 50-en ezáltal picit jobban figyeltek, máris megtérült.

Tipikus hibák és antikörnyezettudatosságok:
- lámpa úgy”felejtése” miután kijöttünk egy helyiségből. Tipp: helyezzünk a folyosóra energiatakarékos kompakt fénycsövet, az elegendő a közlekedéshez, nem kell úgy hagyni a szobai lámpákat, hogy betaláljunk).
- kávéfőzéshez melegvíz vételezése:kaparni tudom rajta magam. A legtöbb esetben ugyanis pont annyi víz kell a kávéfőzőbe (vagy nescafé esetében a csészébe), hogy miután elzárjuk, akkor kezdene valóban meleg lenni. Ezek után viszont tök felesleges a melegvizet pazarolni, mert úgysem lesz meleg a csészében/főzőben, úgyis fel kell melegítenie a főzőlapnak/mikrónak. Viszont amit kifolyattunk, azt újra fel is kell melegíteni -> pazarlás. Sok kicsi sokra megy, a jobb csap megnyitása neked ugyanannyiba kerül, s még a kávéd se lesz lassabban kész.
- távfűtés: erről a legritkább esetben tehetünk mi. Sajnos iszonyú pazarló. Főleg ha szelep sincs a radiátorok előtt (nálunk így van megoldva, pontosabban így van nem megoldva ). A megoldás nem a folyamatosan nyitva lévő ablak. Takarjuk le a radiátort törölközővel, vagy bármi mással. De csak akkor, ha egyébként elzárni nem tudjuk. Állandó szórakozásom, hogy ahol van fűtés a lépcsőházban, ott letekerem, semmi értelme fűteni azokat a lépcsőházakat, ahol a lakások ráadásul nem is onnan nyílnak. Az emberek ott már úgyis kabátban közlekednek, mi a fenének oda akár 18 fok is? -> Pazarlás!
- apropó fűtés, említhetném a MÁV személykocsikat is. Meg lehet dögleni. Vajon milyen beruházás lenne kocsinként egy termosztátot felszerelni? S vajon hány idény alatt térülne meg? tipp: 1 idény De hát a MÁV soha nem a takarékos elv alkalmazásáról volt híres.
- lift: épp fél órája találkoztam vele. Valaki a félemeletre ment fel lifttel. Az 15 lépcső!!! Naneeeeee!
- notebookok, számítógépek: asztali gépet szinte csak akkor használok, ha fotót kell feldolgoznom. Az asztali gépem fogyasztása úgy 150W körüli lehet. A notebooké 30W. Egy notebookot is rá lehet kötni asztali monitorra és külső billentyűzetre/egérre. Egy külső merevlemezzel még az adatok elérhetőségének kérdése is megoldható.

Bizonyára sorolhatnék még fel ezernyi ilyen apróságot, ami felesleges és nem környezettudatos, de biztos vagyok benne, hogy ha mindenki kicsit jobban odafigyelne, ő maga is felfedezne hasonló értelmetlenségeket.

Szóval fogtam magam és írtam egy e-mailt a banknak, melyben tiszteletteljes kérésemnek adtam hangot, miszerint tájékoztassanak – amennyiben van lehetőségük -, hogy mi az oka annak, hogy a saját számlám forgalmi adataihoz nem férek hozzá, illetve hogy van-e lehetőség a 3 hónapos limit feloldására.

Elvégre az ember azért használ e-bankot, hogy bárhol bankolhasson. Hiszen ma már egy notebook nem különösképpen nagy szám, pláne nem akkor, amikor munkaeszköz. S hány olyan szórólapot láttunk, amikor a vállalkozó hintaágyból notebookon intézi a banki ügyeit Persze vigyorog, mint a tejbe tök.
Na én is azt gondoltam, hogy majd egy ilyen ügyfél leszek.
Igaz, hintaágyról szó nem volt, de gondoltam kihasználom a XXI. század vívmányait.

No tehát írtam.
S jött válasz.
Amelyben természetesen egy szóval sem közlik, hogy mi az oka a 3 hónapos blokkolásnak.
De természetesen állnak rendelkezésemre kérhetek kivonatot, számlaforgalmi kimutatást, és igazolást az adott átutalási megbízásokról.
Kivonatot csak papír formában, 2 hétnél nem régebbi számlakivonatnál díjmentes (ez ugye engem nem érint), 2 hétnél régebbinél 2000 Ft/tétel. Hangsúlyozom, per tétel!!!
A kivonatot kérhetem postán, FAX-on, vagy bankfiókban.
Hurrá

Számlaforgalmi kimutatás 3000 Ft/levél.
Igazolás 1500 Ft/tétel (tehát átutalásonként 1500 Ft). Ez is FAX-ra vagy levélben jöhet.

Hát ezek után nem kell diplomás közgazdásznak lenni ahhoz, hogy bárki rájöjjön: egyetlen okból korlátozzák a megtekinthetőséget: azért, hogy emiatt is jól lehúzzanak.

Elég furának érzem, hogy egy fizetős szolgáltatásnál (mert itt 6000 Ft-os éves díjról van szó) nem nézhetem meg a 3 hónapnál régebbi utalásaim, míg a BudapestBank ingyenes internetbankjában akár évekre visszamenőleg is.
Persze a kettő nem egy, mert a K&H-s az vállalkozói, a BB-s meg természetes személyé. Ebből is az látszik, hogy a vállalkozókat mindenki le akarja húzni, mintha legalábbis a vállalkozó az minden esetben valami rokkant igazolvánnyal rendelkező, de KN-es szlovák rendszámú ‘telepjáróval’ járó gazdag majom lenne, akit simán hülyének lehet nézni.

Amin még meglepődtem, hogy ez nem csak az általam használt “belépőszintű” számlánál van így, hanem annál is, aki évi 62.000 Ft számlavezetési díjat fizet.
Egyébként ezt már más esetben is tapasztaltam, K@H meghirdet valami szép nagy kamatot, aztán a végén kiderül, hogy amikor az ember hozzá akar jutni a pénzéhez, akkor olyan jutalékot kérnek, ami a kamat felét megeszi (a fele negyedét meg a kamatadó ).

Imádom a bankokat Az én pénzemért, az én pénzemből

Tegnap már sötétedés után mentünk hazafelé, amikor elértük a képen látható konténert.
Na – gondoltam – tuti nem világították ki.
És igazam lett.

Tudni kell erről az útról, hogy évek óta egyirányúsított, s mivel a jobb oldalon szinte mindig parkolnak autók (ahogy a képen is látszik), a helyiek már zsigerből a bal sávban közlekednek.
Képzeljük csak el az éjszaka, fáradtan autózót, miközben hazafelé tart és nem veszi észre a szürkéskék konténert, ami előtt nem hogy világítás, de még egy rohadt fényvisszaverő tábla sem figyelmeztet a veszélyre.

Másik hülyeség.
Szintén látszik a képen is, egyirányú utcában biciklis teker szemben.
Új KRESZ szerint erre van lehetősége, de csak és kizárólag abban az esetben, ha a behajtani tilos tábla alatt egy kiegészítő tábla ezt engedélyezi.
Na most ez még semmi.
Tegnap este hülyegyerek egyirányú utcában forgalommal szemben, kivilágítatlanul teker!
Komolyan nem értem, hogy azt az 500 Ft-os LED-es lámpát mi a rohadalomért nem lehet megvenni és felrakni. Vagy legalább venne fel egy láthatósági mellényt.
Aztán ha elcsapják persze még neki áll feljebb…

És ha már emberi hülyeség és Szent Imre Herceg utca.
Egy forgalmas kereszteződésében lámpás irányítást alakítottak ki még azelőtt, hogy egyirányúsították volna.
Mióta egyirányú, azóta persze nem tekerték volna ki az egyirányú utcában az autók seggét világító lámpákból az izzót. Ááááá, minek, csak két lámpa, nem számít, hadd világítson az a két lámpa, naponta 24 órát.
Még ha csak 2×60W-tal számolunk, az is naponta 2,9 kWh TELJESEN FELESLEGESEN!!!
Ez az elmúlt 5 évre számítva 5,3 MWh, ami 3,1 tonna széndioxid kibocsátását jelent az átlagos villamosenergia termelés alapján. Ez megfelel egy személyautó (150 g/km átlaggal számolva) 21 ezer km-nyi széndioxid kibocsátásának, ami kb. egy évnyi teljesítménynek feleltethető meg.
NEM SZÁMÍT?

Ahh, szóval hülye az emberiség…
Kis figyelemmel mennyivel előrébb tarthatnánk.