Nikon Z 50 – visszafogott elegancia?

2019. november 26. kedd – 11:12

A Nikon a tükör nélküli fényképezőgépek piacára még az 1″ szenzoros Nikon 1 rendszerével ugrott fejest, amely a mikro 4/3-nál is kisebb szenzorméretével igazán kis méretű gépek és objektívek fejlesztését tette lehetővé. A bőséges objektívkínálat ellenére a Nikon 1 rendszer nem tudta megvetni a lábát a (hobbi)fotósok körében, így azt sajnos a japán gyártó tavaly végleg ki is vezette termékpalettájáról (abba nem is merek belegondolni, hány millió/milliárd jennyi veszteséget hagyott ez maga mögött).

Az új Z rendszer azonban adott egy lehetőséget arra, hogy ne csak full-frame szenzoron próbálja ki magát a Nikon.
Megérkezett hát az első APS-C szenzoros Nikon MILC, a Z 50.



Hirtelen adódott a lehetőség, hogy tesztelhetjük a Nikon új, APS-C szenzoros MILC-ét, a D500 szenzora köré épülő Z 50-et. Az időjárás még kegyes is hozzánk, egyelőre nincs még itt a megszokott novemberi sötétség, szürkeség, amely ugyan hangulatos ködös fotókat kínálhat adott esetben, de ezek igazi tesztfotóknak nehezen lennének betudhatók.
A gépet dupla kitben kaptuk, így a Nikkor Z DX 16-50mm f/3,5-6,3 VR és az 50-250mm f/4,5-6,3 VR objektíveket is teszteljük egyidőben.

Első körben – talán a szenzora miatt és a szolgáltatásainak bősége miatt – azt gondolná az ember, hogy a Z 50 egy D500-as, tükör nélküli vázban. Ez részben igaz is, hiszen valóban azonos a két gép szenzorának felbontása és mérete (részleteiben persze van különbség, hiszen ez mégis csak egy MILC, ahová gyors LiveView fókusz kell!), de még a szolgáltatások terén is bőven van egyezés. Használat során azonban bebizonyosodik, hogy valamiért nem akarta a Nikon ezt a gépet olyan magasra pozicionálni, mint a DX szenzoros Nikon D500-as DSLR-t.
Bár alapvetően szeretem az elektronikus kereső nyújtotta plusz lehetőségeket (menü a keresőben, jól látható virtuális horizont, előre tudható expozíció, zebra minta, stb.), a Z 50 keresője valahogy nem fogott meg maradéktalanul. Ez főképp az objektívtesztelésnél jött ki, ahol mindenképpen muszáj tökéletes fókuszú, éles képet produkálnom, a készült képet az elektronikus keresőben nézve azonban mindig az volt az érzésem, hogy bakker, most megint elcsúszott a fókusz egy kicsit, vagy miért nem lett ez teljesen éles? Pedig a felbontása jó, a részletgazdagsága megfelelő, az élőkép is rendben van, de valahogy a visszajátszás során a megjelenített kép jóval lágyabbnak látszik, mint kellene. Az LCD-n ilyen problémát nem érezni.

A másik furcsaság, amit nehéz megemészteni, az a szenzorstabilizálás elhagyása. Jó-jó, mondhatjuk, hogy ennek fejében lett olcsóbb a váz – na de pont ez is azt mutathatja, hogy nem akart a Nikon túl jó gépet létrehozni.

Ami viszont még 4 nap után is rettentően zavaró és véleményem szerint buta megoldás, az a képbe nagyítás. A DSLR-eknél, illetve a Z 6 és Z 7 modelleknél a nagyítást egy-egy dedikált gombbal végezhetjük, amik ráadásul jól kézre állnak. A Z 50-nél hosszú másodpercekbe telt, mire egyáltalán megtaláltam, hol lehet képbe nagyítani. Ja persze, mert én buta valódi gombot kerestem.
Végül aztán megtaláltam az érintésérzékeny LCD jobb szélén, mint virtuális gomb. Igen, ez egy érintésérzékeny felület, ami a nagyítás, kicsinyítés és kijelzett információmennyiség váltására használható pontokat kínálja. Ha az LCD-n nézzük vissza a képeket még csak-csak, de ha elektronikus keresőt használunk (márpedig miért ne használnánk azt, hiszen azért van, pont jó, hogy erős napsütésben is jól látható a képe, meg pont jó, hogy élőképen is lehet nagyítani), akkor egyrészt baromira nem esik kézre, másrészt nem is érezzük az ujjunkkal, hogy mit is kellene nyomni.

Aztán ott van még a videófelvételi funkció. Azt gondolnánk, hogy a dedikált videófelvétel gombbal rögtön indíthatjuk az UltraHD videórögzítést. De ez nem így van! A videófelvétel előtt a gép felső részén lévő karral át kell váltanunk videó módba, csak ezután indítható a videó. De miéééértt???

Mindez azért rettentő furcsa, mert a Z 6 és Z 7 modellekkel a Nikon megmutatta, hogy jól átgondolt, kényelmesen használható, remek szenzorstabilizálással ellátott gépeket is képes készíteni. Erre most itt van ez a Z 50, amit nem tudok hova tenni. Az eddig tapasztaltak alapján elsősorban hobbigépnek látom, pedig lehetett volna ez egy brutál jó masina is!

Képminőségével egyébként nincs gond, gyakorlatilag hozza azt, mint egy D500.

Bővebb tesztünket előre láthatóan jövő héten olvashatjátok a Pixinfo.com-on, de ha bármi konkrét kérdésetek van a géppel kapcsolatban, tegyétek fel itt kommentben, pár napig még biztos nálam lesz a gép és mindenképp igyekszem rá válaszolni!


  1. 11 hozzászólás a “Nikon Z 50 – visszafogott elegancia?” bejegyzéshez

  2. Alig néhány 100 fotó készítése után, a szenzoron olajfoltok jelentek meg…nem kapom, hogy hol találok lehetőséget a szenzor tisztítására sem, csak a referencia fotó készítését teszi lehetővé. Gyakran cserélem az objektíveket a gépen, ezért lenne fontos számomra a szenzor tisztítása. Különben valóban egy könnyű, praktikus gépnek tűnik a D 500 után is!

    szabó józsef szólt hozzá 2019. nov. 26. napján 11:32-kor.

  3. Gondolom Nikon Kft. továbbra is vállalja a szenzortisztítást, vagy házilag ott a körtefecskendő a szöszökhöz, vagy lenspen a makacs szennyeződésekhez.

    Birdie szólt hozzá 2019. nov. 26. napján 12:07-kor.

  4. Tehát, a menüben nem találom a szenzortisztítást, erre vagyok kíváncsi, hogy van-e ilyen lehetőség, s csak én nem találom?
    Mi a véleménye a Z 50 -250 mm -s objektívről? Meg szeretném vásárolni.

    szabó józsef szólt hozzá 2019. nov. 26. napján 15:50-kor.

  5. A stabit én is hiányoltam.
    Nekem méretre túl kicsi lett a váz, de azért viszonylag jó a fogása.
    Van egy összecsukható alapobi meg egy jó nagy tele amit nem értek. Valahogy úgy érzem nem sokat dolgoztak rajta. A telének is összecsukhatónak kellett volna lennie. Vannak máshol 55-300-as APS-C telék amik határozottan kisebbek. Egyébként is 200mm is elég lett volna, de mindenképpen kisebb tele kéne hozzá…
    Szóval olyan érzésem volt, hogy gyorsan “pipa”, nesztek most már ilyenünk is van.
    (A Z6/Z7 a 24-70/f4-el az viszont nagyon rendben van 🙂 )

    IStván szólt hozzá 2019. nov. 26. napján 16:56-kor.

  6. József: ez egy belépőszintű MILC, kb. a D3500 ellenfele, így nem rendelkezik ultrahangos szenzortisztítás funkcióval.

    István: pedig az 50-250mm-es telezoom is összecsukható kialakítású 😉
    más kérdés, hogy itt nem sokat ér, nem lesz tőle kisebb, mint egy DX-es hasonló átfogású DSLR-hez készült tele 🙂

    Birdie szólt hozzá 2019. nov. 26. napján 18:09-kor.

  7. Csere akku egy gondot jelent, mármint a beszerzése, 220 Volt visszamondta a megrendelésemet, nem kap. Talán más akkut is lehet használni, pld. a Nikon EN-EL 20-t?

    szabó józsef szólt hozzá 2019. nov. 27. napján 10:05-kor.

  8. Jah, Nikon Kft. is azért tudta csak most adni a tesztgépet, mert nem volt akksi. Valami ellátási probléma lehet.
    EN-EL20 viszont biztosan nem használható az EN-EL25 helyett, teljesen más a csatlakozója.
    Esetleg utángyártott EL-EL25-öt ha keresel?

    Birdie szólt hozzá 2019. nov. 27. napján 13:37-kor.

  9. Értem, de egyelőre senki sem kínálja eladásra, gyártja ezt a típust..ezek szerint várnom kell még. Viszont a zaj azért érzékelhető már 1000 ISO körül is, természetfotóról beszélek. Esetleg fotót tudok küldeni.

    szabó józsef szólt hozzá 2019. nov. 28. napján 08:32-kor.

  10. A vaku használata kissé komplikáltnak tűnik, csak az U2-n aktív, használható. Van más lehetőség is?

    szabó józsef szólt hozzá 2019. dec. 2. napján 09:38-kor.

  11. Bármilyen üzemmódban használható a vaku, kivéve elektronikus zárnál.

    Birdie szólt hozzá 2019. dec. 4. napján 11:44-kor.

  12. Köszönöm!Erre nem figyeltem fel.

    szabó józsef szólt hozzá 2019. dec. 5. napján 16:30-kor.

Szólj hozzá!

Csak a kulturált, emberi hangnemű hozzászólások kerülnek publikus nyilvánosságra. A gyalázkodó, bunkó hozzászólások mennek a kukába.