Canon PowerShot G9X Mark II a porondon

2017. február 10. péntek – 16:03

Honnan lehet tudni, hogy vége a télnek? Tesztgépet kapok! 😀


Viccen kívül, a téli ramaty ködös időben valóban nem igazán lehet normálisan fényképezőgépet tesztelni. No persze vannak kivételek, amikor ezer ágra süt a nap és a -10 fokban még a levegő is tiszta, de ki a fenének van kedve olyan hidegben tesztelni? 🙂
Igaz, a PowerShot G9X Mark II-nél nem kell komoly teleképességre számítani, így a levegő tisztasága már csak relatív probléma lenne.

De mit is tud ez az új prémium kompakt?
A januári bejelentés után nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy fejlesztésekről ezúttal le kell mondanunk. Az igazából csak ráncfelvarrásnak jó változtatások kimerültek egy új processzor alkalmazásában, aminek köszönhetően 6 kép/mp-ről 8,2 kép/mp-re nőtt a maximális sorozatsebesség.
Bekerült a szolgáltatások közé a gépen belüli RAW feldolgozás és a time-lapse videó készítés.
Ugyanakkor sajnos változatlan a kezelés.
Hogy miért sajnos?

Mert véleményem szerint nagy hiba lehagyni erről a gépről a négy irányú navigáló gombokat (és akár körbe véve egy vezérlőtárcsával) mindössze azért, hogy 2,7″-os LCD helyett 3″-os kerüljön a hátlapra. De ha annyira lényeges szempont lenne az a 0,3″, még akkor is ott lehetne a joystick, mint választható opció. De nem, a Canon maradt az elődnél bevezetett borzalomnál, amely azt jelenti, hogy a menüben az objektív körüli gyűrűvel (fel-le) és a zoomkarral (balra-jobbra) mozoghatunk. Ez aztán annyira kényelmetlenné teszi a kezelést, hogy aki utálja az érintőképernyős kezelést, annak is muszáj lesz inkább a kijelzőt taperolni, mert ezt egyszerűen nem lehet megszokni.

A képminőség tekintetében nagy csodákra nem kell számítani, természetesen jobb, zajmentesebb képeket kapunk, mint egy átlag, 1/2,3″ típusú szenzorral szerelt kompakttól. Legalábbis nagy érzékenységnél jól látható lesz a különbség. Ennek ellenére azt mondom, hogy ez így még kevés ahhoz, hogy okostelefon helyett valaki ilyenbe ruházzon be, hiszen a nagy érzékenységű fotózáson és a kis zoomon kívül mást is kellene adnia egy ilyen gépnek. Pl. olyan szolgáltatásokat, amit egy telefon nem ad. Time-lapse programozható sorozatot, esetleg lassított videót, szemfelismerő fókuszt, illetve gyors élességállítást. Utóbbival egyébként nem is lesz baj, de a max. Full HD felbontású videó ma már kicsit kevésnek tűnik, arról nem is beszélve, hogy a képfrissítés sem megy fentebb az átlagosnál és time-lapse is csak videóban készíthető, különálló fotókat nem kapunk, amikből esetleg magunk dolgozhatnánk.

Hiányozhat a kreatív munkához a vakupapucs, illetve a makró képesség sem tűnik első ránézésre jónak.

További részletek tesztünkben olvashatók:
Kipróbáltuk: Canon PowerShot G9X Mark II – teszt


Szólj hozzá!

Csak a kulturált, emberi hangnemű hozzászólások kerülnek publikus nyilvánosságra. A gyalázkodó, bunkó hozzászólások mennek a kukába.