DOF, mélységélesség, háttérelmosás, bokeh, fullframe, APS-C

Ha jól megnézzük, a címben csupán címkéket soroltam fel. Nem véletlen ez, hiszen ehhez a posthoz nehéz lenne olyan címet kitalálni, ami mindent elmond. A fő kérdés az, hogy mi kell ahhoz APS-C gépen, hogy ugyanazt a mélységélességet érjük el, mint fullframe vázon. No, hát a bokeh az kicsit kilóg a sorból, elismerem 🙂

Biztos vagyok benne, hogy rajtam kívül még sokan nézik csodálattal a fullframe, azaz 36×24 mm szenzorméretű fényképezőgépekkel készült fotók remek mélységét.
A fullframe szenzoros gépek egyik nagy előnyének a nagy szenzorból adódó alacsony képzajt szokás említeni. Kevesebbszer esik azonban szó a mélységélességről és a látószögről.

Egy kiváló fotót nem szokás magyarázni. Rávezeti a szemet a fő témára mind a kompizícióval, mind a vonalvezetéssel, mind a mélységélességgel, ha azt kell.
2000-ben vásároltam az első digitális fényképezőgépemet, egy Casio QV-2800UX-et. Fotózásnak nem lehet nevezni, amit azzal a géppel csináltam, kattogtatás talán a legjobb szó rá, de 1 évvel később azért csak éreztem, hogy a kis mélységélesség milyen jó is lenne.
Második gépem egy Minolta DiMAGE 7 volt, ami már nagyobb 2/3″-os szenzorral készült, így 100 mm ekv. állásban már egész jó mélységélességet lehetett elérni.
Persze még ez sem volt elég, 2003-ban megjelent az első belépőszintű DSLR, az APS-C szenzoros 300D. Már akkor tudtam, hogy ez a gép kell nekem. Pár hónap múlva meg is vettem és onnantól kezdve jöttek az objektív vásárlások.
Szerettem a gépet, azóta is APS-C-s fényképezőgépem van, de mióta még komolyabban kezdtem a fotózást művelni, még inkább érezhető igény támadt a még kisebb mélységélesség elérésére.

Nos, a pixinfo weblapunkon megjelent D600 belépőszintű fullframe DSLR pletyka kapcsán került szóba a mélységélesség kérdésköre.
Az érdekes az, hogy egy-két hozzászólás nekem azt mutatja, hogy van egy kisebb kavarodás a fejekben ezzel kapcsoltban, ami érdemessé teszi a témát komolyabb körüljárásra.

Egy dolgot azért szeretnék tisztázni az elején: semmi szóródási kör, semmi számítás nem lesz a bejegyzésemben, pusztán gyakorlati oldalról közelítem meg a kérdést, mit, hogyan, mennyiből elv alapján.


Tudvalévő, hogy a mélységélesség három dolog függvénye:
– gyújtótávolság
– rekesznyílás
– tárgytávolság.
Bár van, aki a szenzorméretet a mélységélesség egyik paraméteréül veszi, ez valójában nem a mélységélességre (közvetlenül) hat, hanem a tárgytávolságra, s a nagyobb szenzorral azonos gyújtótávolságnál elérhető kisebb tárgytávolság okozza a mélységélesség csökkenését.
Más szóval:
Ha egy témát ugyanolyan képkivágással (értsd: ugyanazok a részek legyenek a kép szélein és a perspektíva is azonos legyen) kell készíteni, akkor ehhez kompakt gépnél cca. 8 mm-es, APS-C szenzoros gépnél 35 mm-es, fullframe szenzoros gépnél cca. 50 mm-es objektív kell. Mivel a perspektívát is rögzítjük, így a tárgytávolság is változatlan kell maradjon. Ebből adódóan a kompakt gép kis gyújtótávolsága okozza a nagy mélységélességet (nagyobb szenzorral sem lenne más a mélységélesség, csupán a látószög nőne meg ugyanekkora gyújtótávolság esetén).

Más példa.
Egy portrét szeretnénk készíteni.
Fullframe szenzoros gépre rátekerünk egy 85mm-es objektívet. Milyen gyújtótávolságot kell választanunk APS-C-n, hogy ugyanaz a látószögünk legyen?
Egyszerű, mint a faék, osztani kell a szenzor képkivágás faktorával, Canonnál 1,6-tal, Nikonnál 1,5-tel, vagyis 53/56 mm-es objektív kell.
Ez eddig tiszta. El tudjuk érni ugyanonnan ugyanazt a képkivágást APS-C és fullframe szenzoros vázzal, ha más gyújtótávolságot alkalmazunk.
De mi a helyzet a mélységélességgel?

Nos, ez az, amiben a fullframe bizony megint csak jobb.
Miért? Mert az azonos távolságból azonos kivágáshoz nagyobb gyújtótávolság kell, ami kisebb DOF-ot, mélységélességet ad. Vagy másik oldalról közelítve:
Adott gyújtótávolság mellett egy APS-C szenzoros géppel távolabbról kell fotózni, mint fullframe szenzoros géppel, hogy ugyanazt a képkivágást kapjuk. Márpedig ha távolabbról fotózunk, nagyobb lesz a mélységélességünk.

Gyanítom, hogy az eddigiek sem mondtak túl sok újat.
De most már akkor tényleg, mi a helyzet a mélységélességgel? Milyen blende kell APS-C-n, hogy hasonló képünk legyen, mint egy fullframe masinával?
Nézzük:

APS-C (50mm f/2,8 és f4):

Fullframe (75mm f/2,8 és f4):

A fenti képek azonos tárgytávolsággal készültek, APS-C szenzoros gépnél 50 mm-es, fullframe vázon 75 mm-es gyújtótávolsággal. Az APS-C 1,6×-os képkivágás faktora miatt fullframe-en 80 mm-re lett volna szükség, de csak 28-75-ös objektív volt kéznél, az is Pananttól kölcsön, köszi ezúttal is 🙂

Amit a képek alapján én látok:
A fullframe gép 75 mm-es f4-gyel kicsivel jobb (kisebb) mélységélességet produkál, mint APS-C-n ugyanakkora képkivágást használva 50 mm-es objektív f/2,8-on.
A képeket látva most már több rekesszel is lőnék képeket. Igazából van egy f/1,8-as is, de az sajnos fókuszhibás, így teljesen használhatatlan.

Egyféle általános ökölszabályt azért hozhatunk:
nagyjából 1 Fé-kel (de talán inkább 1 1/3 Fé-kel) tágabb rekesznyílás (jobb fényerő) kell APS-C vázra a fullframe-hez hasonló mélységélesség eléréséhez, ha a látószöget és a tárgytávolságot közel hasonlón szeretnénk tartani.

Vagyis ha fullframe-en 50mm-es objektívvel pl. F2,8-on fotózunk, akkor APS-C-n kb. 35 mm-es, de inkább 28 mm-es (egészen pontosan 31 mm-es) objektívre lesz szükségünk, legalább f2, de inkább f/1,8 fényerővel.
Kivitelezhető? Nos, igen. Egy 50mm f/1,4 USM 100e Ft körüli árú. Egy 28mm f/1,8 130e Ft. Tehát drágább. S arról még nem beszéltünk, hogy a 28mm f/1,8 F1,8-on elég gyatra lágy képet fog adni, nem úgy, mint az 50-es F2,8-on, ahol már tűéles képet produkál.
Másik példa:
Fullframe-en egy 85mm f/1,8-cal fotózunk szintén F2,8-on. Azonos tárgytávot, képkivágást és mélységélességet kívánva ehhez APS-C-n kb. 50mm-es objektív és f/1,8 szükséges. Kivitelezhető? Igen. Ár? 85m/1,8 110e Ft, APS-C-re 50mm f/1,4 100e Ft. Az 50mm f/1,8-at most nem keverném ide, mert ez f/1,8-on szerintem használhatatlanul lágy és kontraszttalan, bár végül is kis kompromisszummal ez is vállalható az alacsonyabb árért.

De mi a helyzet, ha még kisebb DOF-ot akarunk?
FF-en 85mm F2-n. Ugyanez APS-C-n nagyjából 50mm f/1,2. Izé… ez közel fél millás objektív.

Nagylátószög?
35 mm fullframe-en F4-gyel (80e Ft). APS-C-n 20 mm f/2,5. Kivitelezhető? Nos, ez már nem igazán (a 17-55 sem megy le F2,8 alá, de így is 200e feletti árú).
35 mm fullframe-en F2,8. APS-C-n 20 mm f/1,8. Felejtős.
35 mm fullframe-en F2 (lágy eredményt megengedünk, még ehhez is jó a 80e Ft-os objektív). APS-C-n 20 mm f/1,2. Napersze:)

Tele?
300mm fullframe-en F4. APS-C-n 150-200 mm között f/2,5, vagy f/2,8. Kivitelezhető? Igen. S itt már az ár is jobb az APS-C felé.
Szóval telében nyilván APS-C a nyerő. Bár az azonos DOF-hoz itt is komoly fényerő kell. Már ha itt kell az azonos DOF.
A nagylátószöghöz, a normál perspektívákhoz és az enyhe telékhez viszont az APS-C kis mélységélességhez már nagy hátrány.
S bizony ez az, amit én mostanában érezgetek is, emiatt kacsintgatok a fullframe felé.
A fenti képek alapján pedig egyértelmű, hogy a fullframe-ben még mindig lett volna potenciál, pl. egy 85mm/1,8-as obival F2-n olyan mélységélességű portrét lehet lőni, hogy beszarós. Hogy az f/1,2-ről ne is beszéljek, ami bokalefosós. No azt APS-C-n képtelenség elérni (csak valami ritka f1-nél is jobb fényerejű darabbal, ami önmagában egy vagyon, plusz AF-et el lehet felejteni).

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

6 hozzászólás a(z) DOF, mélységélesség, háttérelmosás, bokeh, fullframe, APS-C bejegyzéshez

  1. Visszajelzés:Birdie blogja » Blog Archive » Mélységélesség, fényerő, szenzorméret

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük