Igaz, ez csak fele annak, amit Mike Newell filmjében láthattunk, ott ugyanis 4 esküvő volt és 1 temetés, de azt gondolom, ez is bőven elég volt 😛 Igen, volt temetés is, de szerencsére nem élőlényé…
Kegyetlenül sűrű ez a július-augusztus. Nem igen volt olyan hét, hogy ne lett volna esküvőnk, tegnap ráadásul kettő is befigyelt. Az első öltözködéstől lagziig a második lagzitól éjfél utánig. A ciki az, hogy a kettő között átfedés is volt, így egyikőnknek ki kellett mennie a polgáriról és spurizni a másik pár megérkezését fotózni.
Persze megoldottuk, nem volt gond és kifejezetten jó volt az öltözködéstől végig fotózni, igaz, nem mondom, hogy nem fáradtunk el, mint a kutya 🙂
Hazafelé viszont már nem volt olyan kifejezetten jó.
Kocsit indítom, állok ki a parkolóból, fura sötét van. Jah, lámpa.
Biztos csak a helyzetjelzőig tekertem a bajuszkapcsolót.
De nem, nem megy tovább.
Kikapcs, bekapcs, csak helyzetjelzőm van.
Na fasza, élmény lesz 8 km-t kocsikázni a tök sötétben. Még szerencse, hogy van ködlámpa, azzal azért pár méterrel elláttam. De lámpa nem volt kéznél, hogy elkezdjek tökölni a biztosítékoknál. Másik meg az, hogy hajnal fél 2-kor nem is volt hozzá kedvem 😛
Na leraktam a kocsit anyáméknál, felpattantam mocira és irány a panel.
Utolsó kanyarnál aztán érzem, megy ki a segge, meg lassul be.
Báááákkker. Pattantam le gyorsan. Defekt.
Remek. Ezt is temethetjük 😛
Nem volt éppen jó hangulatom, mire felértem a lakásba 😛
No de inkább pár kép, az jobb kedvre derít.
3 hozzászólás a(z) Két esküvő, egy temetés bejegyzéshez