Csökkenő CD eladások, Kovács Ákos, ARTISJUS

A Délmagyar.hu-n jelent meg egy cikk a drasztikusan csökkenő CD eladásokról. Ennek kapcsán néhány gondolat fogalmazódott meg bennem…

A szóban forgó cikkben Ákostól hangzott el a következő:
„A napokban kaptam egy rajongói e-mailt, amelyben az ifjú levélíró felsorolja, hogy melyik számaimat küldjem el neki. Lassan felnő egy generáció, amelyik el se tudja képzelni, hogy a dal nem a réten terem, hanem sok ember odaadó munkájaként jön létre, és ára van. A mobilszolgáltatónak fizet, a net pénzbe kerül, csak épp a tartalom legyen ingyen. Ma ez a bizarr realitás – fogalmazott Ákos.”

Valóban manapság már alig veszünk CD-t. Ennek rengeteg oka van, többnyire az is, hogy ma már igen ritka az, hogy ténylegesen CD-ről hallgatunk zenét. Ott a mobil, ott vannak az MP3 lejátszók, na és a note/netbookok, számítógépek, stb.-k. Ha valaki vesz egy CD-t, azt többnyire nem tudja maga legrabbelni és MP3-ba enkódolni, meg egyébként is lusta, kényelmes. Ha meg már le lehet tölteni, akkor nem fogja megvenni. Persze itt van egy etikai kérdés is, s szokták is mondogatni: ha tetszik, vedd meg a CD-t is.

Viszont azt gondolom, hogy a letöltögetés ellen nagyon tenni nem lehet. Inkább alkalmazkodni kellene az új helyzethez.
Erről picit később.

Az ARTISJUSsal csak az a bajom, hogy a beszedett jogdíjak nagyon-nagyon-nagy hányadát szépen lenyeli.
Egyébként meg nekem ott borult el a dolog, amikor a fotózáshoz használt CF kártyám után, a PC-mben és notebookomban lévő vinyóm után, a fotóim archiválására használt DVD-k után, sőt a telefonomban lévő memóriakártya után is jogdíjat kaptak… Mire fel?? De jó, fogadjuk el, hiszen ebben az országban is mindent lehet. Viszont ha már ezt ilyen szépen kitalálták, hogy annak is fizetnie kell, akinek eszébe nem jutna zenét rátölteni, akkor fogják fel úgy, hogy ez ÁTALÁNYDÍJ. Márpedig egy átalánydíjas szemétszállító cég nem panaszkodik azért, hogy az egyes alkalmakkor külön nem fizetek…

Az előadóművészek helyében pedig alkalmazkodnék az új kor kihívásaihoz. Üzletileg a következőt tenném:
– ha tehetem, lefosnám az ARTISJUS-t
– a CD-imet megfizethető áron árulnám (mondjuk 500 Ft, még mindig azt gondolják sokan, hogy ha valamit k. drágán adnak, akkor azon k. nagy a haszon, pedig a kínaiak is régen rájöttek, hogy sok kicsi sokra megy, ha egy 3000 Ft nyereségű CD-t eladnak 10e példányban, az 30M Ft, ha 1000 Ft-os CD-ből eladnának 40e db-ot, az 40M Ft, stb.).
– a nagy kaszálást pedig nem a CD-ken, hanem az ÉLŐ koncerteken tenném.

Ha belegondolunk, a letölthető zene és az olcsó CD tulajdonképpen egy borzasztó jó reklám az élő koncerthez. Egy élő koncertet senki sem fog letölteni internetről, aki volt már koncerten az tudja, hogy az utánozhatatlan.

Sírás-rívás helyett inkább gondolkozni és alkalmazkodni kellene. Persze elhiszem, hogy sokkal jobb dolog fél év munka után ölbe tett kézzel várni, hogy befollyon az a 20 millió forintocska… 🙂

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

3 hozzászólás a(z) Csökkenő CD eladások, Kovács Ákos, ARTISJUS bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük