Délután még félkómásan néztem a Battle Star Galactica-t, amikor csöngettek. Kis időbe telt, mire megtaláltam a kulcsom, de ez már elég volt ahhoz, hogy csak egy elhajtó autó hangját halljam. Gyorsan kinéztem a kerítés felett és megláttam Zsolték kocsiját. Kiszaladtam és elkezdtem hadonászni, mint egy félőrült 🙂
Zsolték egy kis sétálgatásra hívtak Ugyerbe, amire a kiváló idő miatt én rögtön igent mondtam volna, csak a csajok éppen szomszédoltak. Gyorsan átszaladtam, hogy jönnek-e. Sokat nem kellett győzködni őket, még a szomszéd kissrácot is elvittük.
Semmi különlegesre nem kell gondolni, kényelmes séta egy mezőn, kis nádas, elhagyott romos házikóval, de ez teljesen elég is volt ahhoz, hogy egy kicsit kikapcsoljunk. A kölykök természetesen végig szaladgáltak, kiabáltak, rosszalkodtak, de ez nem tántorított el attól, hogy néhány képet lőjek. Végre élesben is kipróbálhattam az új fotóstáskám: meg kell mondjam, jól teljesített, bár az obicseréhez mindenképpen le kell venni a hátitáskát, ami negatív. De hát ennyiért ez van.
Legjobb az elhagyott ház volt. Tetőn már sok helyen beszakadt a pala, ami miatt a mostani nagy esők szépen bemosták a födémet. Állatjól nézett ki.
De maga a táj is jó közeg, szerintem télen ide mindenképpen vissza kell majd menni friss hóesés után.
3 hozzászólás a(z) Ugyeri séta bejegyzéshez