Egyre népszerűbbek az utazózoom fényképezőgépek, s ezt a gyártók is időben felismerték. Ma már rengeteg olyan modellt találunk, amelyek kis kis méretűek, mégis nagy zoomátfogású objektívet kaptak. Ezeket – a Panasonic, a kategória úttörője után – utazózoomoknak nevezhetjük. A Samsung WB500 is e kategória tagja, tulajdonságai közül a 24 mm-es nagylátószög lehetőségét, a 10×-es zoomátfogású Schneider-Kreuznach optikát, a HD videófelvételi képességet és a kedvező árat emelhetjük ki.
Az Olympus E-620 tesztgép visszaszállítása napján kaptam meg a Samsung egyik új modelljét, a WB500-at (USA név: HZ10W).
A fém burkolatú, igényes kialakítású gép méretes objektívvel büszkélkedhet. Ez nem csak a zoomátfogására, de a fizikai méreteire is igaz. A 10×-es zoom a 24 mm-es kezdő nagylátószöggel 240 mm-es teleállást tesz lehetővé. Jogos lehet a felvetés, hogy manapság ez elég-e, hiszen jópár más gyártó dobálózik 400, 500, sőt 600 mm-es tele gyújtótávolságokkal. Ne felejtsük el azonban, hogy ez inkább utazáshoz készült, s mint ilyen, a kis méret komoly szempont lehet. E téren már nem is olyan rossz a 240 mm, jóllehet, a kategóriában azért találni 336 mmt kínáló gépet is (Canon PowerShot SX200 IS).
A Samsung WB500 manapság átlagos gépnek tűnhet. Legalábbis a műszaki adatok alapján. Szolgáltatásaiban viszont szerintem átlag felett teljesít. Minden megtalálható benne ugyanis, ami napjainkban egy fényképezőgépben elképzelhető:
- magas választható érzékenység
- optikai stabilizátor
- AF segédfény
- arcfelismerés
- mosolyexponálás
- pislogás érzékelés
- arc retusálás
- sorozat és gyors sorozat
- automatikus expozíció sorozat
- kézi élességállítás
- különböző színmódok beállítása felvételkor vagy utólag
-
módosítható élesítés, színtelítettség és kontraszt
vörösszem korrekció utólag vagy automatikusan képkészítés után - képforgatás, leméretezés, képkivágás
- árnyékos részek világosítása, akár utólag is
- HD videófelvétel sztereo hanggal, optikai zoommal felvétel közben
- teljes manuális beállítás
No jó, talán két dolog kimaradt: a rekesz- és zársebesség előválasztás, illetve a RAW formátum.
Első körben úgy érzem, hogy komoly ellenfele lesz a Panasonic TZ szériának, de nyilván a képminőség is sokat nyom majd a latba, legalábbis azoknál, akiket ez érdekel, s akik a vásárlás előtt utánanéznek annak, hogy mit vesznek.
Elöljáróban azt mondhatom, hogy a TZ7-hez képest hajszálnyival szebb, élénkebb színei vannak, viszont a zajszűrése erőteljesebb. Ez azt eredményezi, hogy ISO800-nál a Samsung képei már erősen mosottak és részlet alig marad, míg a Panasonic DMC-TZ7-nél még az ISO1600 is egész jól használható.
Ha van még turpisság, az nyilván ki fog derülni a részletes teszt során.
Frissítés: Elkészült és megjelent a Samsung WB500 teszt.
6 hozzászólás a(z) Samsung WB500 bejegyzéshez