Dupla dinamit: Olympus SP-590UZ és Pentax K-m

Egy kicsit összecsapnak felettem a hullámok, a múlt heti pihenés után most egyszerre két gép van nálam tesztre. Igaz, a Pentax K-m-mel már korábban összebarátkoztunk így „csak” a tesztfotók és a cikk befejezése van hátra.

Az Olympus érdekes dolgot mívelt az SP ultrazoom szériájával. Az SP590-UZ ugyanis újabb kicsi visszafejlődés. No nem a zoomátfogásban, mert a 26×-os zoom bizony egyedülálló. Az SP565-UZ-nél is meglepő volt, hogy az nem az SP-570UZ alapjaira épült, hanem az SP-560UZ-éra, vagyis nem kapott elektronikus zoomgyűrűt és nincs vakupapucs. Az SP590-UZ még tovább megy az egyszerűsítésben. Azon túl, hogy már a zoomgyűrűt nem is imitálják dizájnelemmel (mint az SP-565UZ-nél), sajnos a RAW formátum is kikerült a szolgáltatások köréből.

Úgy érzem, hogy itt tényleg a legfontosabb a nagy zoomátfogás volt, mert más komoly extra nincs a gépben. Persze leszámítva a hangzatos Beauty üzemmódot, amely csillogó szemeket, bőrretust és valami „drámai tekintet” nevű lehetőséget is tartalmaz a képfeldolgozás során.

Mivel a tesztfotózás egy részén már túl vagyok, azt is megtudtam, hogy a 26×-os zoomnak valójában azért még mindig lehet előnye. Nyilván 676 mm-nek megfelelő tele állásban lágy képet kapunk, de az is igaz, hogy egy 20×-es zoomosnál már a kisebb fókusztávolságú végállásban is lágy a kép. A kérdés tehát az, hogy a 676 mm-nél több részletet kapunk-e, mint az SP-565UZ-nél 520 mm-en.
A válasz: Részben! A képszéleken többet ad, de képközépen nem. Érdekes.

A következő hét tehát dupla fotózással és dupla cikkírással fog telni. Mondjuk csütörtökig tuti nem leszek kész a cikkekkel is. Elég esélytelen még úgy is, hogy most hétvégén is nyomom.
Köllött’ nekem tavaszolni 😀

Frissítés: Elkészült: Olympus SP-590UZ teszt

Pentax K-m teszt