Ez még kimaradt a tanévből, de most bepótolom.
Üvegszálról szóló információtovábbításról, illetve magának az optikai szálnak a gyártásáról szóló videófilmecske megtekintése után feladat volt otthon egy A4-es oldalt írni a látottakról.
Ebből szemezgettem.
1956-ban Curtisnek ihlete támadt az üveggel ebből üvegréteget készített amiből kábel lett és ezáltal több információt tudhattak meg az emberek.
Klod Shed egy kísérlettel megvizsgálta: tornyokat épített és az egyik tetejéről elindította az információt és az toronyról toronyra ment.
A televíziók közvetítették a milliónyi frekvenciát.
A lézert majdnem mindenre használják, de a kommunikáció terén a legjobban használható.
A fényt összepréselték ezáltal kiszökött belőle a fénysugár. Az üveget levegő helyett még tisztább üvegréteget tettek bele.
A teljes visszaverődés javult, mint amilyen volt.
1962-ben műholdakat állítottak fel, hogy megvizsgálják a rádióhullámokat. Az embereknek nem tetszett.
A szálak átlátszóak és vas réz van.
Az optikai kábel átmenetileg kommunikáció.
Létrehozta a drótot a beszéd rezgéseket, amely információkat küldött el.
Fellőtték a műholdat, de nem jól sikerült, elnyúlt a jel. Hatékonyabb, mint a víz alatti feltalálás.
Csak homokból készül. Nehéz tisztítás. Optikai szálat csináltak belőle. Kidobták és szilícium-dioxidot csináltak belőle.
Ami hajón folyt kommunikációhoz óceánra volt szükség.
Ő találta fel a telefont, beállt, kielégíthetetlenné vált.
Szárazföldön jött létre a fénycső ami hasznosabb a torony féle hálózatnál. Az egész kábelt újrateremtették mert a hírközlés nehéz volt.
Lauren Curtis épített egy működő gasztroszkópot. Tökéletes információhatás ellenére elnyeli a fényt.
2 hozzászólás a(z) Aranyköpések IV. bejegyzéshez