Teszt: Fagor DH-22 páramentesítő

Akinek gondot okoz a festés utáni, vagy a mindennapi magas páratartalom, annak többféle megoldás áll rendelkezésére. Sokat reklámozzák a Ceresit Stop-ot, amely kémiai eljárással köti meg a levegő páratartalmát, ez azonban nem minden esetben elég. Sokkal hatékonyabb megoldást a kondenzációs módszer nyújt. Mivel vásárlás előtt nem találtam leírást/tesztet a Fagor DH-22 páramentesítő készülékről, így úgy gondoltam, hogy írok róla, hátha valaha valaki hasznát veszi.

Akár régi házunk van, akár új építésű lakásba költözünk, a magas páratartalom sokszor okozhat kellemetlen hatásokat.
A magas páratartalom miatt kialakuló penészesedés nem csak bútorainkat fenyegeti, de különböző betegségeket is okozhat. Úgy is mondhatnánk, hogy a párás levegő a náthás, hurutos megbetegedések melegágyát kínálja. Nem csoda hát, hogy a penészgomba és a poratka egészségre káros hatását már több vizsgálat igazolta. Ennek elkerülésére többféle módszer is rendelkezésre áll.

A poratka mennyiségét például sűrű porszívózással csökkenthetjük, melynek során nem csak a szőnyegeket, de az ágyneműt is többször alaposan át kell tisztítanunk. A hagyományos porzsák túl durva szövésű, így a kisebb szemcsék és kisebb poratkák könnyedén átrepülhetnek rajtuk. Legjobb, ha HEPA szűrős porszívót használunk, amely apró lyukú szűrőjének köszönhetően a poratkákat is jobban felfogja.

A penészesedés csökkentésénél nagyon fontos, hogy nem magát a penészt kell megszüntetni, hanem annak okát. A tüneti kezelés itt nem elég. A gombásodás, penészesedés elkerülésének legnyilvánvalóbb módja a páratartalom kordában tartása. A penészgomba kialakulásához ugyanis leginkább vízre van szükség, amely a magas páratartalmú szobákban, helyiségekben könnyedén kicsapódhat a levegőből a hűvösebb falakra, sarkokba.

A szárazabb levegő elérésére is több lehetőségünk van. Legegyszerűbb a sűrű szellőztetés, amely főként a nyári időszakban segít a páratartalom csökkentésében – feltéve, ha nem éppen zivatar után nyitottunk ablakot. Manapság azonban egyre fontosabb a házak, lakások jó szigetelése, hogy csökkenthessük fűtésszámlánkat. Ez azonban csökkenti a szellőzést is, amely a páratartalom növekedését eredményezheti (lásd például a mostanában előszeretettel használt műanyag ablakok esetét). Ezek együttes hatása miatt egyre inkább kulcsfontosságú a szobáink rendszeres szellőztetése.
Télen viszont – a fűtési időszakban – ritkábban, s rövidebb ideig szellőztetünk. Ez kedvezőtlenül hathat a páratartalom alacsony szinten tartására, amely így elősegítheti a penészgombák fejlődését, növekedését, terjedését.
Ne feledjük tehát, magas páratartalomban hűvösebb felületeken a pára kicsapódhat, ami ideális környezetet teremt a penészesedésnek.

A manuális szellőztetésnél komolyabb megoldás, ha automatikus szellőztető berendezéssel szereljük fel lakásunkat, amely kontroll alatt tartja a levegő páratartalmát, s szükség esetén a külső levegő beáramoltatásával csökkenti a benti levegőben lévő vízmennyiséget.

Aki ezek ellenére, vagy ezek mellett további segítséget szeretne igénybe venni, használjon páramentesítő készüléket, amely kémiai, vagy fizikai módszerrel csökkenti a levegő páratartalmát.
Előbbire példa a már korábban említett Ceresit Stop, amely vegyi úton köti meg a levegőben lévő vizet. A tabletta egy konkrét lakás esetében nagyjából 4 hétig tart, amely kb. 1,5 liter víz megkötéséhez elegendő.
Könnyű belátni, hogy ez egy általános, normál lakásnál még elég lehet, de egy nagyon párás levegőjű lakásban nem sokat ér.

Sokkal inkább hatásos lehet ilyen esetben a kondenzációs megoldás. Ennek során sűrűn bordázott fémlemezeket hűtűnk le jelentős mértékben, amely a harmatpont alatti hőmérsékletének köszönhetően kicsapja a levegő páratartalmát – hasonló módon, mint ahogy télen a hidegről belépve szemüvegünkre vagy nyáron a jó hideg söröskorsóra kiválik a víz.
Ezt már csak össze kell gyűjteni egy tartályba, s máris szárazabb levegőt kaptunk.


Mi is hasonló megfontolásból gondolkoztunk valami más módszeren, mivel a Ceresit Stop kevésnek bizonyult, a nappaliban folyamatosan 60-63%-os páratartalmunk volt.

Elsőként egy Quelle katalógusban láttunk kondenzációs működési elvű páramentesítőt, amely közel 90e Ft-ba került. Kissé sokalltam ezt az árat, így utánanéztem az interneten, mit miért lehet megvenni. Találtam 40e Ft-tól felfelés sokféle készüléket. Végül a Fagor lakásokba szánt komolyabb modelljére esett a választás, a Fagor DH-22-re.


Kicsit több, mint 60e Ft-os árával nem tartozik éppen az olcsó készülékek közé, de hosszú távon talán megéri az árát.
A gépet a Fagor Futártól rendeltük, mely ingyenes házhoz szállítással és kedvező áron kínálta a páramentesítőt.

A készülék szokás szerint papír dobozban érkezett. Ami furcsa volt, hogy a doboznak alja igazából nem volt, csak a hungarocell, amelyet műanyag szorító pántokkal fogattak össze a dobozzal.

A páramentesítő kibontása után a garancialap, kezelési útmutató, vízkivezető cső és szénszűrő volt a gép mellett. Utóbbi a szennyezett levegő további tisztítását teszi lehetővé, legalábbis néhány hétig, amíg használható.


A gép az elöl található bordázott részen szívja be a levegőt, e mögött helyezték el a levegőszűrőt, illetve ide helyezhetjük a szénszűrőt is, ha erre is szükség van.
Közvetlenül mögötte található a sűrűn bordázott hűtőfelület a pára kicsapására, valamint itt található a páratartalom mérő is.
A páramentesített levegőt felül fújja ki a készülék, ennek iránya kis mértékben módosítható a függőlegestől a kb. 30 fokban előre fújásig.

A gép beüzemelése igazán egyszerű, a levegőszűrő beillesztését követően a készüléket az elektromos hálózathoz csatlakoztatva máris használatba vehetjük.
Először az ún. Defrost funkció indult el, amely a kütyü belsejében kialakult párát tűntette el szellőztetéssel (magyarul ezzel növelte a helyiség páratartalmát 😛 ). Ezután indult be a kompresszor, amely a hűtőgépek működéséhez hasonlóan gáz állapotváltozásával csökkenti egy adott közeg hőmérsékletét, miközben egy másik részbe szállítja a hőmennyiséget.

A harmatpont alá hűlt fémlemezekre kicsapódó pára szinte azonnal megjelenik, mely néhány perc után a Fagor gép alján elhelyezett vízgyűjtőbe kerül.

20 perces használat után kb. 1 dl víz gyűlt össze (19 fokos hőmérséklet és 64%-os páratartalom mellett). Ezzel 1 óra alatt egy 68-70 m3 térfogatú szóbából 2,5 dl vizet lehet kigyűjteni, amely 53%-ra csökkentette a relatív páratartalmat (miközben a felhasznált villamosenergia egy része a levegőt 1 fokkal fel is fűtötte). Egy kis mérés: 60%-os páratartalmú, 18 fokos bemeneti levegő esetén a gép 25 fokos, 20% páratartalmú levegőt fúj ki.
A gép használatának energiaköltsége nem eget rengető, az 1 óra alatt elhasznált 600Wh energia kb. 50 Ft-ba kerül.

A felhasznált energia – mint látszik – nem veszik el, egy jórésze hő formájában szabadul fel. A gép tehát nem csak a levegő páratartalmának csökkentésére jó, de a fűtésbe is besegít, ami télen jó, nyári hőségben persze inkább kellemetlen. Nyáron inkább a klíma ajánlott ilyen esetre (az is csökkenti a levegő páratartalmát).


A kijelzőn az

  • az időzítő ideje
  • a működési mód (Fuzzy: az előre beállított páratartalomig páramentesít, utána csak ventilál; Continuing: folyamatos páramentesítés; Air Cleaning; csak ventilálás/szellőztetés; Setting: a Fuzzy-hoz szükséges cél-páratartalom beállítása),
  • a ventiláció sebessége (magas/alacsony) és
  • az aktuális páratartalom láthatók.

Festés után a nedves falak kiszárításához ha nem csak fűtűnk, de a párát ki is csapatjuk, sokkal gyorsabban előidézhetjük a festék és a falak megszáradását. A folyamatos, magára hagyott használatot nehezítheti, hogy a gép „csak” 5 literes víztartállyal rendelkezik, ezt azonban kikerülhetjük, ha a mellékelt műanyag csövet a vízkiömlő csonkhoz illesztjük. Ilyenkor persze gondoskodni kell megfelelő méretű vízgyűjtő tartályról. A gép saját víztartályával nem lehet probléma, ha a víz már megtöltötte a gyűjtőt, hiszen ezt figyeli a készülék, s szükség esetén lekapcsolja a kompresszort.

Szintén automatikusan leáll a kompresszor, ha az előzőleg beállított érték alá szorítottuk a páratartalmaz. Ez lehet 50, 55, 60, 65 vagy 70%.

Ezen felül 1-9 óra közötti időzítést is beállíthatunk, amelynek letelte után a gép teljesen leáll (ventiláció is).

Kb. 3 hetes tapasztalatom szerint a korábban 63-64%-os páratartalom napi 2× 30 perces páramentesítés után 53-55%-ra csökkenthető, 1 óra folyamatos üzem után pedig 50% alá is vihető.
Ezzel a kis géppel a téli ruhaszárítás problémáját is sikerült megoldani anélkül, hogy nagy energiaigényű szárítógépet vettünk volna. Napi 3×1 órás szárítással a ruhák most 2 nap alatt megszáradnak (a korábbi 4-5 nap + állandó párás levegő helyett).

Végül egy kis táblázat, amely a harmatpont hőmérsékletét mutatja a relatív páratartalom és a levegő hőmérséklete függvényében (a harmatpont az a hőmérséklet, amelynél hűvösebb tárgyra a levegő páratartalma kicsapódik):

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

225 hozzászólás a(z) Teszt: Fagor DH-22 páramentesítő bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük